Zalai Gazdaság 2020. január Zalai Gazdaság 2020 augusztus | Page 5

Dr. Lázár József Varsóczi Judit illetve EKHO esetében csökkent a nyug- díjasok által fizetendő összeg, melynek mértéke 9,5%. A kisvállalati adónál (KIVA) az adó 13- ról 12 százalékra csökkent. A szakember szerint nem véletlenül választották vi- szonylag kevesen ezt az adózási formát, főként annak előnyös, akinek a bérkölt- sége az átlagosnál magasabb. 2019-ben a KIVA-t mintegy 41,5 ezer vállalkozás vá- lasztotta, a KATA esetében közel 400.000 vállalkozásról beszélünk. 2020. július 1-től az addigi nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összevonásra kerül, elnevezése társadalombiztosítási járulék lesz. Főállás híján mód lesz egész- ségügyi szolgáltatási díj megfizetésével jogosulttá válni bizonyos ellátásokra, en- nek díja 7.710 Ft. A személyi jövedelemadó tekintetében a legérdekesebb változás a vadászathoz kapcsolódik, amennyiben január 1-től adómentes a vadász ingyenes, vagy ked- vezményes részvétele a vadászaton, vala- mint az elejtett vad húsának ingyenes vagy kedvezményes juttatása is, feltéve, hogy a vadászaton való részvétel a releváns tör- vényekben leírt szabályozott kármegelő- zés érdekében történt. Nagyon fontos változás az osztatlan közös tulajdonban lévő földterület eladásából származó jö- vedelem, amennyiben a területet tulaj- donostársnak értékesítették. A személyi jövedelemadó szempontjából a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezmé- nye említésre méltó még, itt az anyát – bi- zonyos feltételek megléte esetén – élete végéig megilletik a kedvezmények. Összességében a szakértő szerint nagy változások nem történtek, ugyanakkor a július 1-től az igazán kicsi vállalkozásokat minden bizonnyal érzékenyen érinti majd az adatszolgáltatási kötelezettség általá- nossá tétele. a fogorvosi ellátásról is. A cél a szakem- berek szerint az, hogy az általános forgal- mi adó esetében is teljes körű és azonnali rálátása legyen az adóhatóságnak a gaz- dasági tevékenységre, és ennek alapján az áfabevallás tekintetében is a hatóság legyen képes elkészíteni a vállalkozás áfa- bevallását. Csakhogy ez ma még számos kérdést vet fel, hiszen az áfaegyenleg meghatározása egy adóköteles és adó- mentes tevékenységet is végző, esetleg külpiacokra is szállító vállalkozás eseté- ben még akkor is meglehetősen bonyo- lult feladat, ha minden könyvviteli adat rendelkezésre áll. Nagyon fontos és kedvező változás, hogy a behajthatatlan követelések áfája önellenőrzés keretében visszaigényelhe- tő, amennyiben az ominózus követelés 2020. január elseje előtt és 2015. de- cember 31-e után képződött. Korábban már volt ilyen szabály, de egy ideje nem volt mód visszaigényelni. A kétségtelenül vállalkozóbarát módosításnak azonban vannak feltételei, így igazolni szükséges, hogy lépéseket tett a vállalkozás a köve- telés behajtása érdekében. Az áfa tekintetében még egy fontos változás történt, a kereskedelmi szál- láshely-szolgáltatás kulcsa 18-ról 5 szá- zalékra csökken, igaz, ezzel egy időben viszont 4 százaléknyi turizmusfejlesztési hozzájárulást kell majd az érintetteknek fizetni. Az egyéni vállalkozásokkal kapcso- latban két fontosabb módosítás történt. Egyfelől, január elsejétől megszűnik a vállalkozói igazolvány „intézménye”, a kint lévő igazolványokat be kell szol- gáltatni, igaz, a tapasztalatok szerint viszonylag kevesen kérték ki az amúgy nem kötelezően kiváltandó igazolványt. A másik változás a járulékfizetéssel függ össze, itt ugyanis bevezetésre kerül a minimum járulékalap intézménye, így az egyéni és társas vállalkozók által fize- tett társadalombiztosítási járulék alapja egységesen legalább a minimálbér lesz, illetve ha a jövedelemkivét magasabb, akkor az. Fontos továbbá, hogy egy tényleges munkavégzéssel és bérezés- sel nem járó, ügyvezetői „megbízás” járulékszempontból jelentősen drágul, hiszen az ilyen jellegű posztok után leg- alább a minimálbér 30 százalékát kell megfizetni járulékként. Július elsejétől aztán az egyéb jogcímen szerzett jöve- delmek esetében összesen 18,5 száza- lék lesz a járulék, amely 1,5 százalékos növekedést jelent, ugyanakkor cserébe jogosultságot szerez az érintett a mun- kaerőpiaci ellátásra. A szakember szerint a minimálbér feletti kereset esetén járu- léknövekedésről nem beszélhetünk, ahol azonban nem éri el a jövedelem a mini- málbért, ott emelkedik a teher. A KATA és az EKHO esetében csak an�- nyi a változás, hogy a szociális hozzájáru- lás év közbeni csökkenése miatt egyfelől növekedett az ellátások alapja (KATA), FÓKUSZBAN III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM | 2020. JANUÁR ZALAI GAZDASÁG 5