Zalai Gazdaság 2020. január Zalai Gazdaság 2020 augusztus | Page 5
Dr. Lázár József Varsóczi Judit
illetve EKHO esetében csökkent a nyug-
díjasok által fizetendő összeg, melynek
mértéke 9,5%.
A kisvállalati adónál (KIVA) az adó 13-
ról 12 százalékra csökkent. A szakember
szerint nem véletlenül választották vi-
szonylag kevesen ezt az adózási formát,
főként annak előnyös, akinek a bérkölt-
sége az átlagosnál magasabb. 2019-ben
a KIVA-t mintegy 41,5 ezer vállalkozás vá-
lasztotta, a KATA esetében közel 400.000
vállalkozásról beszélünk.
2020. július 1-től az addigi nyugdíj- és
egészségbiztosítási járulék összevonásra
kerül, elnevezése társadalombiztosítási
járulék lesz. Főállás híján mód lesz egész-
ségügyi szolgáltatási díj megfizetésével
jogosulttá válni bizonyos ellátásokra, en-
nek díja 7.710 Ft.
A személyi jövedelemadó tekintetében
a legérdekesebb változás a vadászathoz
kapcsolódik, amennyiben január 1-től adómentes a vadász ingyenes, vagy ked-
vezményes részvétele a vadászaton, vala-
mint az elejtett vad húsának ingyenes vagy
kedvezményes juttatása is, feltéve, hogy a
vadászaton való részvétel a releváns tör-
vényekben leírt szabályozott kármegelő-
zés érdekében történt. Nagyon fontos
változás az osztatlan közös tulajdonban
lévő földterület eladásából származó jö-
vedelem, amennyiben a területet tulaj-
donostársnak értékesítették. A személyi
jövedelemadó szempontjából a négy vagy
több gyermeket nevelő anyák kedvezmé-
nye említésre méltó még, itt az anyát – bi-
zonyos feltételek megléte esetén – élete
végéig megilletik a kedvezmények.
Összességében a szakértő szerint nagy
változások nem történtek, ugyanakkor a
július 1-től az igazán kicsi vállalkozásokat
minden bizonnyal érzékenyen érinti majd
az adatszolgáltatási kötelezettség általá-
nossá tétele.
a fogorvosi ellátásról is. A cél a szakem-
berek szerint az, hogy az általános forgal-
mi adó esetében is teljes körű és azonnali
rálátása legyen az adóhatóságnak a gaz-
dasági tevékenységre, és ennek alapján
az áfabevallás tekintetében is a hatóság
legyen képes elkészíteni a vállalkozás áfa-
bevallását. Csakhogy ez ma még számos
kérdést vet fel, hiszen az áfaegyenleg
meghatározása egy adóköteles és adó-
mentes tevékenységet is végző, esetleg
külpiacokra is szállító vállalkozás eseté-
ben még akkor is meglehetősen bonyo-
lult feladat, ha minden könyvviteli adat
rendelkezésre áll.
Nagyon fontos és kedvező változás,
hogy a behajthatatlan követelések áfája
önellenőrzés keretében visszaigényelhe-
tő, amennyiben az ominózus követelés
2020. január elseje előtt és 2015. de-
cember 31-e után képződött. Korábban
már volt ilyen szabály, de egy ideje nem
volt mód visszaigényelni. A kétségtelenül
vállalkozóbarát módosításnak azonban
vannak feltételei, így igazolni szükséges,
hogy lépéseket tett a vállalkozás a köve-
telés behajtása érdekében.
Az áfa tekintetében még egy fontos
változás történt, a kereskedelmi szál-
láshely-szolgáltatás kulcsa 18-ról 5 szá-
zalékra csökken, igaz, ezzel egy időben
viszont 4 százaléknyi turizmusfejlesztési
hozzájárulást kell majd az érintetteknek
fizetni.
Az egyéni vállalkozásokkal kapcso-
latban két fontosabb módosítás történt.
Egyfelől, január elsejétől megszűnik a
vállalkozói igazolvány „intézménye”, a
kint lévő igazolványokat be kell szol-
gáltatni, igaz, a tapasztalatok szerint
viszonylag kevesen kérték ki az amúgy
nem kötelezően kiváltandó igazolványt.
A másik változás a járulékfizetéssel függ
össze, itt ugyanis bevezetésre kerül a
minimum járulékalap intézménye, így
az egyéni és társas vállalkozók által fize-
tett társadalombiztosítási járulék alapja
egységesen legalább a minimálbér lesz,
illetve ha a jövedelemkivét magasabb,
akkor az. Fontos továbbá, hogy egy
tényleges munkavégzéssel és bérezés-
sel nem járó, ügyvezetői „megbízás”
járulékszempontból jelentősen drágul,
hiszen az ilyen jellegű posztok után leg-
alább a minimálbér 30 százalékát kell
megfizetni járulékként. Július elsejétől
aztán az egyéb jogcímen szerzett jöve-
delmek esetében összesen 18,5 száza-
lék lesz a járulék, amely 1,5 százalékos
növekedést jelent, ugyanakkor cserébe
jogosultságot szerez az érintett a mun-
kaerőpiaci ellátásra. A szakember szerint
a minimálbér feletti kereset esetén járu-
léknövekedésről nem beszélhetünk, ahol
azonban nem éri el a jövedelem a mini-
málbért, ott emelkedik a teher.
A KATA és az EKHO esetében csak an�-
nyi a változás, hogy a szociális hozzájáru-
lás év közbeni csökkenése miatt egyfelől
növekedett az ellátások alapja (KATA),
FÓKUSZBAN
III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM | 2020. JANUÁR
ZALAI GAZDASÁG
5