Zalai Gazdaság 2019. december kamara_1912_2_V | Page 6

AKTUÁLIS Új kkv-fejlesztési stratégia November elején mutatta be a kormányzat a magyar mikro-, kis- és közép- vállalkozások megerősítésének 2030-ig szóló új stratégiáját. A stratégia intéz- kedései a vállalkozások eltérő igényeit figyelembe véve olyan területekre terjed- nek ki, mint a bürokráciacsökkentés és a vállalkozóbarát adózási és szabályozási környezet megteremtése, a technológiaváltás, a digitalizáció és az innováció ösztönzése, a megfelelő finanszírozáshoz jutás, a kkv-k külpiacra lépésének segítése, a tudásátadás támogatása, valamint a generációváltás elősegítése. Az előkészítő munka során mintegy 1000 vállalkozás véleményét, elképzeléseit, ja- vaslatait vette figyelembe az Innovációs és Technológiai Minisztérium, de részt vettek a stratégiaalkotásban a szakmai szervezetek, így a kereskedelmi és ipar- kamarák is. Az elkészült stratégia a kormányzati fejlesztéspolitika kereteit is meghatározza az előttünk álló időszakban, amelynek fő kérdése, hogy vajon nyertese lesz-e a hazai kkv-szektor a világban küszöbön álló technológiai kor- szakváltásnak. A cél természetesen az, hogy erősödjön a hazai kkv-k szerepe a gazdaságban, és minél több, nemzetközi szinten is versenyképes, innovatív vállalkozás Magyarországon. A mikro-, kis- és középvállalkozói szektor – hasonlóan az Európai Unió többi tagállamához – Magyarországon is meghatározó jelentőséggel bír. A 2017. év végén nyilvántartott 724 ezer hazai vállalkozás 99,86 százaléka, azaz több mint 723 ezer gazdálkodó tartozott ebbe a körbe. A hazai kkv-k foglalkoztatják a munkavállalók közel 69 százalékát, és állí- tották elő a teljes nemzeti hozzáadott ér- ték közel 54 százalékát. Ez utóbbi adatok is megfelelnek az EU-s átlagnak. Amiben viszont nem állunk jól, egyébként a viseg- rádi országokkal nagyjából egyezően, az a termelékenység. A mikrovállalkozások az EU-s átlag mindössze 34, a kisvállalko- zások a 46, a középvállalkozások a 45, a kkv-szektor egésze nagyjából 41 száza- lékát teljesíti az uniós átlagnak. Mindez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy átlagos hazai kkv ugyanakkora erő- forrás-ráfordítással az átlagos európai társához képest még fele annyi produk- tumot sem állít elő. A stratégia helyzetértékelése szerint bár az utóbbi években számos pályázat, program segíti a szektor fejlesztéseit, in- novációs potenciálja erősítését, az ered- mények felemásak. Komoly gondot jelent az is, hogy dacára az ez irányú speciális programoknak, a magyar gazdaság és a társadalom összevont digitalizációs fej- lettsége az Európai Unióban az utolsók között van. Megjegyzi az anyag azt is, hogy a generációváltás a hazai gazdaság mintegy harmadát érinti. Az új kkv-stratégia átfogó céljai a komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősí- tése, illetve a teljes kkv-szektor számára a működéshez szükséges kiszámítható keretek biztosítása. Másodlagos célként a kkv-k termelékenységének növelését, a hazai tulajdonú kkv-k által előállított hozzáadott érték növelését és a kkv-k ex- portképességének növelését fogalmazza meg a stratégia. A kitűzött átfogó és má- 6 ZALAI GAZDASÁG sodlagos célok elérése érdekében a stra- tégia hét területen tervez beavatkozáso- kat (lásd a mellékelt táblázatot). A tervezett intézkedések közül kiemel- hető az adókörnyezet tervezett javítása, a Magyar Tőkealap létrehozása a kkv-k fejlesztéseinek finanszírozása érdeké- ben, a munkaerőpiaci előrejelző rend- szer erősítése, vagy a generációváltást elősegítő szolgáltatóhálózat kiépítése. A megvalósításról éves intézkedési terv alapján gondoskodik a kormányzat, a stratégia felülvizsgálatát kétévente terve- zik, ugyanakkor rendszeres konzultációt ígérnek az érintettek, így a kereskedelmi és iparkamarák bevonásával. A stratégia egyik fontos funkciója ugyanakkor, hogy alapját képzi a 2020–2027-es uniós költ- ségvetési időszak gazdaságfejlesztési for- rásai felhasználásának. Az új kkv-fejlesztési stratégia elérhető a https://www.kormany.hu/download/5/ f7/b1000/KKV_Strategia.pdf címen. BEAVATKOZÁSI PILLÉREK ZÁSZLÓSHAJÓ INTÉZKEDÉSEK Vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megte- remtése - A kisvállalkozások számára létreho- zott adónemek további erősítése - Egyéni vállalkozók adóbevallásának egyszerűsítése - Folyamatos adminisztrációs teher- csökkentés - Doing Business Akcióterv A kkv-k üzleti környezetének és az e-kormányzat eszköze- inek fejlesztése - Vállalkozói online felület kialakítása A kkv-k fejlődési képességé- nek, innovációs és digitális teljesítményének erősítése - Magyar Multi Program - Modern Mintaüzem Program - Hátrányos térségeket célzó támoga- tások Kkv-k finanszírozáshoz jutá- sának ösztönzése - A Magyar Tőkealap Program kidolgo- zása és elindítása, továbbá a KKV-kat támogató tőkealapok rendszerének áttekintése és megerősítése - Gazdaságfejlesztési városi alapok fel- állítása - A támogatott KKV-finanszírozás ko- ordinációs mechanizmusának létre- hozása - KKV-finanszírozási alstratégia elkészí- tése A kkv-k nemzetköziesedésé- nek elősegítése - A KKV-k külpiacra lépését segítő program A szükséges tudás megszer- zése Generációváltás II. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 2019. DECEMBER - Felnőttképzés pályakövetési rendszer és munkaerőpiaci előrejelző rendszer - Tanácsadási és mentorálási szolgálta- tások fejlesztése