Zalai Gazdaság 2019. december kamara_1912_2_V

SZAKKÉPZÉS szer egyik leglátványosabb eleme az új intézménytípusok megjelenése. A szakgimnáziumokat technikumok vált- ják, a szakközépiskolákat pedig szak- képző iskolák. Az új struktúra egyik fontos vívmánya az ágazati alapképzés bevezetése, amelytől könnyebb pálya- választási döntést, egyszerűbb szakma- váltást, vagyis jobb átjárhatóságot, és persze az említett kompetenciák erősö- dését várja az oktatási kormányzat. Az ágazati alapképzést, amely a techniku- mokban kettő, a szakképző iskolákban egy év időtartamú, ágazati alapvizsga zárja majd, amelynek később, a felnőtt- képzésben is szerepe lesz. Az ugyana- zon ágazathoz tartozó másik szakma rövidebb képzési idő alatt sajátítható majd el. Elhangzott: a technikum egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit, mivel a közismereti tárgyak: a mate- matika, a magyar, a történelem, vagy az idegen nyelv esetében nem lesz el- térés az gimnáziumi és a technikumi tananyag között. A technikusi vizsga ugyanakkor emelt szintű érettséginek számít, amely egyben belépőt jelenthet a felsőoktatásba. Fontos, hogy a rendszer elemei továbbra is átjárhatóak, azonban az általános iskola végén meghozott pá- lyaválasztási döntés a korábbinál kön�- nyebben korrigálható. Dr. Magyar Zita szerint a legfontosabb, hogy a gyer- mek a számára lehető legmegfelelőbb helyre kerüljön. A változtatások fon- tos célja, hogy visszaadjuk a szakmák megbecsülését, és ne az minősítse egy általános iskola pedagógiai munkáját, hogy mennyien mennek gimnáziumba – mondta dr. Magyar Zita. Dr. Klész Tibor, a Magyar Kereske- delmi és Iparkamara Gyakorlati Képzési Osztályának osztályvezetője a kamarák szakképzésben betöltött szerepéről szólt, kiemelve, hogy ezen a téren is változások lesznek. A végrehajtás sza- bályait tartalmazó rendeletet ugyan még nem fogadta el a kormány, látha- tó, hogy a kamarai garanciavállalás in- tézménye továbbra is a rendszer részét képezi majd. A szakmai nap harmadik előadója, Forró Tamás kommunikációs szakember a generációk közötti kommunikációs buktatókról, illetve azok feloldásáról beszélt. Nagy változásoknak vagyunk a szemtanúi – mondta – hiszen a XX. század második harmadáig jellemző generációs azonosságot követően ma már hat, az értékeik, a gondolkodá- suk szempontjából eltérő generáció él egymás mellett. A legfontosabb, hogy megértsük az egyes generációk motivá- cióit, értékeit, látásmódját, mert azokat figyelembe véve lehetséges csak a haté- kony kommunikáció, akár az iskolában, akár a munkahelyeken. JUT IS, MARAD IS Az automatizáció és a digitalizáció terjedését napjainkban a munkaerő- piaci változások egyik legfontosabb jelenségeként tartják számon. A lehet- séges hatásokat vizsgáló szakirodalom abból az előfeltevésből indul ki, hogy bizonyos jelenleg létező munkafeladatok esetében a technikai fejlődésnek köszönhetően kiváltható lesz az élőmunka, így ezeken a területeken a mun- kaerő-kereslet csökkenni fog. Más területeken – különösen az új technoló- giák tervezése és működtetése területén – a munkaerő-kereslet növekedése várható. Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Kelet-Kö- zép-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutatási Inté- zete (MKIK GVI) egy közelmúltban publikált kutatásában a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta és vetette össze a foglalkoztatottságra vonatkozó adatokkal. Az MKIK GVI kutatásában a FEOR- nyilvántartásban szereplő foglalkozá- sok automatizálhatósági szintjét hatá- rozta meg a foglalkozások leírásában szereplő feladatok automatizálhatósá- ga alapján. Automatizálható feladat- nak a rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan leprogramozható feladatokat tekintették, illetve azokat, amelyek a technikai fejlődésnek kö- szönhetően mai tudásunk szerint ki- válthatóak robotok és számítógépek által. Bizonyos területeken az automa- tizálás továbbra sem megoldott, egyes nem rutinszerű, absztrakt és összetett feladatok, valamint az olyan készsé- gek, mint a kézügyesség, a kreatív in- telligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki, ezek eseté- ben a számítógépek legfeljebb kiegé- szítő szerepet tölthetnek be az emberi munka mellett. A magyarországi szakmák többsége az elemzés szerint a nem automati- zálható kategóriába tartozik: a FEOR- nyilvántartásban 122 olyan szakma szerepel, amelynek a részfeladatai nem automatizálhatóak. 79 szakma eseté- ben a feladatok egy része már auto- matizálható, nagyobb részük azonban nem. 93 foglalkozás részben automa- tizálható, ezen szakmák részfeladatai között nagyjából egyenlő arányban szerepelnek automatizálható és nem automatizálható feladatok. 90 szakma esetében a részfeladatok többsége automatizálható, 26 szakma esetében pedig a jegyzékben felsorolt részfel- adatok közül az összes vagy szinte az összes automatizálható. Utóbbi két ka- tegória foglalkozásai tekinthetőek az automatizáció hatásai szempontjából leginkább érintetteknek. A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve így elmondha- tó, hogy 3.743.689 foglalkoztatottból 164.496 fő dolgozik az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4%-a), további 567.313 foglalkoztatott (a fog- lalkoztatottak kb. 15%-a) pedig olyan szakmában, amelynek a részfeladatai többségében automatizálhatóak. Az összes foglalkoztatottnak így körülbelül ötöde dolgozik olyan szakmában, ame- lyek részfeladatai alapján egészében vagy nagy részében automatizálható. A foglalkoztatottak legnagyobb része, 28%-a (körülbelül 1 millió fő) azonban olyan szakmában dolgozik, amelyek esetében az automatizálás kiegészítő szerepet tölthet be, a feladatoknak egy része automatizálható. A munkaválla- lók további 9%-a olyan feladatokat vé- gez, amelyek többségében nem auto- matizálhatóak, míg a foglalkoztatottak 18%-a nem automatizálható szakmák- ban dolgozott 2018-ban. Az automatizálható szakmákban dolgozók aránya a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások esetében a legmagasabb. A legkevés- bé automatizálható foglalkozásoknak a felsőfokú végzettséget igénylő szakmák tekinthetőek. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozá- sok és az egyéb felsőfokú vagy közép- fokú képzettséget igénylő foglalkozások esetében nem találtunk olyan szakmá- kat, amelyek teljes egészében automati- zálhatóak lennének. Utóbbi csoportban a foglalkoztatottak 8%-a (28 ezer fő) ugyanakkor olyan szakmában dolgozik, amely többségében automatizálható részfeladatokat tartalmaz. A megyei szintű adatok szerint az azon szakmákban foglalkoztatottak aránya, amelyek részfeladatainak nagy része vagy egésze automatizálható, Fejér megyében a legmagasabb: 24%. Ezt Komárom-Esztergom és Vas megye követi, ahol a foglalkoztatottak 23– 23%-a dolgozott 2018-ban ilyen szak- mákban. A megfelelő arányok Pest me- gyében 22%, Bács-Kiskun megyében 21% és Veszprém megyében szintén 21%. A leginkább érintett szakmákban foglalkoztatottak aránya Nógrád (16%), Baranya (17%), Tolna (17%) és Heves (17%) megyében a legalacsonyabb, Zala megyében 19 százalék. II. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 2019. DECEMBER ZALAI GAZDASÁG 5

Zalai Gazdaság 2019. december kamara_1912_2_V | Página 5