4. Tartók csoportosítása, egyszerű tartók
A keresztmetszet kialakítása függ az anyagtól is.
Betonból általában tömör, acélból pedig gerinclemezes tartókat készítünk, kedvező anyagfelhasználás/szilárdságtani tulajdonságok miatt. Fából is
elsősorban tömör keresztmetszetek készülnek,
de üzemi körülmények között speciális keresztmetszetek is kialakíthatók.
A rudakból álló szerkezetekkel, a rácsos tartókkal
külön fejezetben foglalkozunk.
A felületszerkezeteknél (4.4. ábra) a kétirányú
mérethez (hossz- és keresztirányú méret) képest a harmadik irányú méret (vastagság) lényegesen kisebb.
Legjellemzőbb példájuk a fal- és a födémszerkezetek. A felületszerkezetek a saját súlyukat és az
átadódó terheket a felület teherbírását kihasználva továbbítják. Építésük anyagtakarékos; számításuk, megépítésük azonban sokszor komoly
szaktudást követel. Gondoljunk itt például egy
íves vasbeton szerkezetre, amelynek vasalása,
zsaluzása nehézségekbe ütközhet. Az egyszerűbb felületszerkezetek azonban gazdaságosak és
elterjedtek; ilyenek a fal- és födémszerkezetek is.
4.3/b. ábra. Rúdszerkezetek keresztmetszete
A tömbszerkezetek a nagy méretük és tömegük révén viselik és továbbítják a terheket.
Anyagigényesek (pl. sávalap), így alkalmazásuk ma
már háttérbe szorult, modernebb szerkezetek
kerültek előtérbe. Például egy támfalat ma már
nem súlytámfalként építenek, hanem vékony vasbeton szerkezetként, hátrahorgonyozva a talajba.
4.5/a. ábra. Tömbszerkezet (alaptest)
4.4. ábra. Felületszerkezet
4.5/b. ábra. Szögtámfal vázlata
59