Bács-Megyeháza 2017. június junius_nyomdaba | Page 7

Árpád-kori falut tárnak fel a
régészek Hetényegyházán
Hetényegyháza
Egy fejlett településszer-
kezetű XII. századi, egy
Árpád-kori, valamint
egy szarmata település
maradványait tárják fel a
régészek Kecskemét-He-
tényegyházán - tájékoz-
tatott Wilhelm Gábor
ásatásvezető régész.
Az északi elkerülő út második
ütemének három kilométeres
nyomvonalán a régészek három
helyszínen végeznek - a májusi
próbaásatásokat követően - meg-
előző feltárásokat. A Kecskeméti
Katona József Múzeum munka-
társa elmondta: a munkálatok
során - Mészáros Mónika vezeté-
sével - a hetényegyházi templom
mellett egy szarmata kori telepü-
lésrészlet épületeinek alapjait és
hatvan kutat tudtak rekonstruálni.
Egy másik helyszínen egy X.
századi, Árpád-kori település ki-
sebb részletét tárják fel. Egy har-
madik területen pedig csaknem
hétezer négyzetméteren egy korai
magyar település két fázisát sike-
rült megfigyelni. Ez utóbbinál az
ásatások során jelentős mennyi-
ségű kerámiatöredék, valamint
az 1140 és 1160 közötti időkből
származó ezüstpénzek is előke-
rültek. Jól kivehető a települést
körbekerítő árok és a tizenöt, félig
földbe mélyített, egytől egyig ke-
mencével rendelkező lakóépület.
Mindegyik egyforma tájolású, tel-
jesen igazodik a településszerke-
zethez, valamint a falut körülvevő
árokhoz. A házak szabályosan he-
lyezkednek el utcaszerű rendszert
követve, ami ritka az Árpád-kori
települések esetében. A rendszer-
hez igazodnak az élelemtároló
vermek, gödrök és a település
Digitalizált múlt
Szeretné tudni, miről
szóltak a cikkek a Petőfi
Népében gyermeke szü-
letése napján, vagy mit
írtak 1956-ban a Bács-
kiskunmegyei Népújság-
ban és a Petőfi Népében
az Ön településéről?
Ennek ma már nincs
akadálya.
A Bács-Kiskun Megyei Katona
József Könyvtár digitalizálási pro-
jektjének eredményeként megyei
napilapunk 1950-től 2011-ig teljes
szövegével olvasható és kereshető
az interneten. A látvány a képer-
nyőn olyan, mintha az újság egy
oldalát néznénk, de mégis több
annál, hiszen nagyíthatjuk, kicsi-
nyíthetjük, kinyomtathatjuk, és
ami a lényeg: minden egyes szóra
rákereshetünk.
Bács-Kiskun megye napilapja
az 1950-es évektől kezdődően ad
tájékoztatást a megyében történt
eseményekről. 1950 és 1956 feb-
ruárja között Bácskiskunmegyei
Népújság, ezután 1956 októberéig
Népújság, végül 1956 novemberé-
től Petőfi Népe címen jelent meg.
7. oldal
História
2017. június
Főszerkesztői között a megyei
újságírás nagy alakjai szerepeltek:
Welther Dániel, F. Tóth Pál, Szt-
rapák Ferenc, Gál Sándor, Lovas
Dániel, Hámori Zoltán, Gazsó
László. A kezdetben inkább poli-
tikai színezetű lap az 1970-es évek
közepétől a kulturális élet felé is
nyitott és tartalmilag, stílusában
is színesebbé vált. Irodalmi, mű-
vészeti rovataival igényes, színvo-
nalas időtöltést kínált olvasóinak.
Köszönhető ez az újságírók új ge-
nerációjának, köztük Heltai Nán-
dornak, Varga Mihálynak, Vadas
Zsuzsának, Ballai Józsefnek, Gé-
mes Gábornak, Halász Ferencnek,
Farkas P. Józsefnek, Bán Jánosnak
vagy a fotós Tóth Sándornak és
Straszer Andrásnak is.
A 2000-es évektől kezdődő-
en nagyobb terjedelemmel és
küllemében is megújulva, színes
nyomással került az olvasók elé
a lap. A nyomdai munkálatokat
kezdetben a Bács-Kiskun Megyei
Nyomda, majd az 1970-es évek-
központjában kialakított kút is -
fogalmazott a vezető régész.
A falu határoló árkán kívül ki-
alakított vízelvezető és ülepítő
rendszerek által létrejött terek,
tervezett karámok az itt élők fej-
lett nagyállattartására utalnak. A
fejlett vasművességet, és a kovács-
mesterség űzését pedig a nagy
mennyiségű kovácssalak bizonyít-
ja - magyarázta az ásatást vezető
szakember. A régészek pusztulás-
rétegnek nem találták nyomait,
ami arra utal, hogy a település
nem élte meg a tatárjárást, felte-
hetően már a XII. század végén
elvándoroltak az itt élők.
Wilhelm Gábor elmondta: mi-
vel a korabeli források nagyon
hiányosak, a település nevét sem
ismerik, de az biztos, hogy a kecs-
keméti régió az Árpád-korban
igen lakott volt. Megállapítható
az is, hogy a leletanyag mennyi-
sége és a lelőhelyben felfedezhető
tervszerűség nagyban hasonlít a
Kecskemét déli részén, a Merce-
des-gyárnál 2009-ben végzett fel-
tárások során találtakhoz. Ott is
egy hasonló településszerkezetű
falut sikerült rekonstruálni.
Forrás: multkor

től a Petőfi Nyomda végezte. A
lapban közölt írások a korabeli
történésekkel egyidejűleg kelet-
keztek és adtak képet a megye
gazdasági, kulturális, társadalmi
életéről, és egyben rögzítették az
adott korszak valóságos történe-
ti folyamatait, szűkebb hazánk
helytörténetét is. Az itt megtalál-
ható információk hozzájárulnak a
múlt és a jelen elmélyültebb meg-
ismeréséhez, kimagasló értékőrző
helyismereti-helytörténeti forrá-
sanyagként szolgálnak.
Erről az időszakról még nem
készült összefoglaló helytörténeti
kiadvány, így a lap mind a hely-
ismereti tájékoztatás, mind a he-
lyismereti kutatás legfontosabb
könyvtári forrásdokumentuma.
Az állományok publikálásra ke-
rültek a hungaricana.hu oldalon.
A teljes szövegben történő keresés
révén lehetőség nyílik a felhasz-
nálók számára a névre, helyre és
témára fókuszált keresésre.
Az adatbázis linkje a könyvtár
saját oldalán:
www.bacstudastar.hu/helytorte-
neti-dokumentumok
Bács megyeiek
vagyunk-e valójában?
A történelem folyamán
többször változtak a
megyénket magában
foglaló közigazgatási
határok, amelyek a min-
denkori közigazgatási
központok vándorlásá-
val is együtt jártak.
ezért alig értelmezhető, hogy a Bács
név milyen módon került a mai
közigazgatás térképére. Nagy való-
színűséggel megyénket hitelesebb
lenne Bodrog-Kiskun megyének
nevezni, mivel az eredeti Bács vár-
megyéből nem tartozik terület a
mai Magyarországhoz.
A határhoz közeli településeken
viszont találkozunk bács előtaggal,
amely azt a látszatot keltheti, hogy
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye domborzati térképe és a hajdani címer
A jelenlegi megyeszerkezet a sok
évszázadon keresztül megőrződött
vármegye rendszer alapjain nyug-
szik, de a török hódoltság, majd
trianon, végül a Rákosi- rendszer
alakította a mai formáját, közigaz-
gatási területét.
Megyénk területének döntő
többsége az egykori Pest-Pilis-Solt
vármegye déli részéből áll és egy
kis részben a hajdani Bács-Bodrog
vármegye északi részéből. A régi
Bács-Bodrog vármegye a trianoni
területvesztés után csak kis terüle-
ten maradt a mai Magyarországon.
Eredetileg a megye Bajától Újvidé-
kig tartott, melyet a Ferenc-csator-
na tagolt Bácsra és Bodrogra, lévén
a régi megye is egyesített megye
volt, melyet a XVIII. században
vontak össze.
A mai határokhoz alapvetően
az északabbra fekvő, valamikori
Bodrog vármegye van közelebb,
teljes joggal és minden történelmi
örökséggel használjuk a bács nevet.
Ennek hátterében a Bács-Bodrog
vármegye névből eltűnő Bodrog
okolható, amely kicsi vármegye-
ként elsorvadt a történelem folya-
mán és az utódok az átalakítások
folyamán egyszerűen lespórolták a
vármegye nevéből. Így a régi Bács
vármegyéhez
tartozó települé-
sek a mai országhatárainkon belül
is megtalálhatók, hiszen azok az
észak-bácskai rész települései.
Az évszázadok viszontagságos
átalakulásai között szinte csak ér-
dekesség a mai korban, hogy az
eredeti Bács vármegye több mint
százötven kilométerre található. Et-
től függetlenül a társadalmi tudat, a
cégek, egyesületek, termékek szive-
sen használják a „bácsmegyei” jel-
zőt, amely mára egyértelmű jelölés
és elfogadott identitás.
MH
Koszorúzás Bács váránál
A Bács-Kiskun megyei polgár-
mesterek kétnapos tanulmány-
úton vettek részt Vajdaságban az
Együttműködés a helyben foglal-
koztatásért nevű program kereté-
ben.
A delegáció felkereste Bács
várát, amely évszázadokon ke-
www.bacskiskun.hu • www.facebook.com/bacskiskunamimegyenk • [e-mail]
resztül a délvidék egyik legjelen-
tősebb vára volt, valamint a vár-
megye székhelye és közigazgatási
központja is.
Az ősök előtti tisztelet jeleként
Rideg László, a megyei közgyű-
lés elnöke helyezte el az emléke-
zés koszorúját.