Idén már tizenhét értékkel bővült a megyei kincsek tára. Kecskemét, Baja, Szentkirály, Császártöltés, Pálmonostora, Uszód, Soltvadkert, Kunadacs, Kecel, Kiskőrös, Lakitelek és Imrehegy településekről érkeztek javaslatok a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz a megyei értékké nyilvánításra.
8. oldal Megyei értékek 2017. június
Újabb értékek a megyei kincsestárban
Idén már tizenhét értékkel bővült a megyei kincsek tára. Kecskemét, Baja, Szentkirály, Császártöltés, Pálmonostora, Uszód, Soltvadkert, Kunadacs, Kecel, Kiskőrös, Lakitelek és Imrehegy településekről érkeztek javaslatok a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz a megyei értékké nyilvánításra.
Császártöltési pincesorok
A pincesorok építészeti értékük mellett olyan kulturális értéket képviselnek, amelyet kötelességünk megőrizni az utánunk következő generációk számára. Bár gazdasági jelentőségük csökkent az elmúlt évtizedek alatt, kiváló lehetőséget biztosítanak a sváb hagyományok ápolására, amely érdekes lehet a településre látogatóknak és az ott élő lakosoknak egyaránt.
Császártöltés
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
A Császártöltésre egykor betelepülő svábok már találtak az árterület szélén húzódó, löszfalba vájt kezdetleges pincéket, amelyekhez több százat építettek az évek során. A legtöbb pince 15-20 méteres, de vannak ennél sokkal hoszszabbak is. Hőmérsékletük egész évben állandó, 15 o C körüli, amely ideális a borkészítéshez és tároláshoz. A praktikum azt kívánta, hogy a pincében használt eszközöket ne kelljen hazaszállítani, ezért a pincegádor elé, az utcafrontra merőleges tetővel alacsony, kunyhószerű építményt emeltek, amelyeken csak ajtó, esetleg szellőző volt. Felegyenesedni az ajtó vonalában lehetett. A kétoldali fedett rész kizárólag tárolásra volt használható. Ezt az ötletet fejlesztették tovább úgy, hogy olyan belmagasságot alakítottak ki, amely már alkalmassá tette az építményt arra, hogy présházként használják. Ekkor alakult ki az itteni présházakra jellemző forma, ahol a nyeregtető alatti homlokzat közepén ajtó van, mellette kétoldalt pedig egy-egy ablak helyezkedik el.
Megyei jelentőségét többek között az adja, hogy nem különül el a falu többi részétől, mint például a Hajósi pincefalu. Ez egy olyan igazi ritkaság, amely miatt megérdemli, hogy megyei értékként is bekerüljön a köztudatba.
Jelenleg öt pincesor öleli körül a települést: a Kis-sori, a Vidámsori, a Káposztáskerti, a Főkáptalani és a Bajtárs utcai pincék. Körülbelül 320 pince van használható állapotban. Ezek a pincesorok szervesen beépültek a falu vérkeringésébe, nem alkotnak külön egységet. Az előttük húzódó út aszfaltos, közlekedésre alkalmas.
Uszódi gubbantós
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, ezen belül az Uszódi Hagyományőrző Néptáncegyüttes munkája. A nóták, a tánclépések együttesről együttesre szálltak, idősek adták át a fiatalok részére.
Az uszódi tánc egyik híres eleme a gubbantós. Ez az itt jellegzetes friss csárdás, mely a Duna-menti friss csárdások közül a legkülönlegesebb. A nyugati táncdialektusok területi jellemzőiből a lent hangsúlyos forgást őrzi, míg a párelengedő csalogatás és a lippentős motívum kelet-dunántúli hatásokat mutat. Itt tartják a nőt a leghosszabb ideig a levegőben
Uszód
és itt emelik a legmagasabbra. Ez egy nagyon mutatós elem, a repülő szoknyák látványa tetszetős. A gubbantós annyit takar, hogy a friss csárdás során a nő és a férfi egy jellegzetes rogyasztó, gubbantós mozdulattal táncol.
Benedek Sándor érdeme az uszódi tánc- és népművészet megóvásában felbecsülhetetlen. Munkássága híressé tette az uszódiak tánckultúráját, Uszód jelképévé tette a friss csárdás táncát, a gubbantóst és megóvta a színpompás viseletkultúrát a feledéstől. Büszkék vagyunk arra, hogy ez a táncfajta Uszódé, és szerte az országban tanítják a tánccsoportoknak.
Színpompás Kalocsai járás a Megyeháza előtt
Kecskemét
A Megyei Önkormányzat „ BÁCS-KISKUN a mi megyénk” című rendezvénysorozata keretében minden hónap első péntekén egy-egy járás mutatkozik be, ismerteti turisztikai látnivalóit, épített és kulturális örökségét, illetve kínálja a térség gazdáinak termékeit, a kézművesek munkáit. Május 5-én a Kalocsai járás vette birtokba a Megyeháza előtti teret.
Látni- és kóstolnivalóból ezúttal sem volt hiány. Szorgos kezek pingálták, varrták a színpompás kalocsai mintákat, megcsodálhattuk a kézi festésű hartai bútorokat és a foktői tarhonya készítését.
A térség gasztronómiai értékei közül bemutatkoztak a homokmégyi házi sajtok, grillázs és méz, az uszódi rétesek, a fajszi biocsokoládék és a hajósi borok. A kalocsai paprika többféle ételbe is beköltözött: paprikás gombócban, paprikás kifliben és paprikás kácsiban is megkóstolhattuk a hungarikumnak számító, tűzpiros törtpaprikát. Bográcsban főtt a dunaszentbenedeki töltött káposzta és a foktői tarhonyás hús az idelátogató vendégek legnagyobb örömére.
A rendezvényen fellépett az uszódi Hagyományőrző Néptáncegyüttes a megyei értéktárba nemrégen felvett gubbantós táncukkal. Hallgathattunk hajósi sváb zenét, megcsodálhattuk Homokmégyi Hagyományőrző Népi Együttes műsorát és a kalocsai táncokat. A Megyeháza elé ellátogató vendégek a kulturális, művészeti és gasztronómiai jellegzetességein túl megismerhették a térség természeti és turisztikai értékeit is.
A rendezvény a TOP-5.1.1-15-BK1-2016-00001 azonosítószámú, „ Együttműködés a helyben foglalkoztatásért – Bács-Kiskun megyei foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési együttműködés” című projekt keretében valósult meg. További információ: www. bacskiskunfoglalkoztatas. hu.
www. bacskiskun. hu • www. facebook. com / bacskiskunamimegyenk • info @ bacskiskun. hu