KITEKINTŐ
Piacra lépés Ausztriában
Az osztrák – magyar gazdasági kapcsolatok aktualitásairól , a vállalkozásalapítás lehetőségeiről és buktatóiról , a magyar munkavállalók ausztriai kiküldetésének adminisztratív feltételeiről és aktuális üzleti lehetőségekről tartott előadást a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara meghívására dr . Tefner Nóra Borbála , Magyarország Bécsi Nagykövetsége külgazdasági attaséja május elején a Kamarák Házában . A megjelent érdeklődőket a kamara általános alelnöke , Molnár Ágota köszöntötte , rámutatva , hogy Ausztria hazánk egyik legfontosabb partnere , mind a tőkebefektetések , mind a kereskedelmi kapcsolatok , mind a munkavállalás szempontjából .
Legfontosabb feladatunk , hogy támogassuk azokat a magyar vállalkozásokat ,, amelyek Ausztriában szeretnének üzleti tevékenységet folytatni – kezdte előadását dr . Tefner Nóra , hozzátéve , ez nem azt jelenti , hogy erősíteni kívánják az amúgy is jelentős munkaerő-elvándorlást , hanem azt , hogy Ausztria közelségét kihasználva minél több vállalkozás járuljon hozzá a hazai nemzetgazdaság erősödéséhez az osztrák piacon való sikeres jelenléttel . A sikeres jelenlét egyik legfontosabb feltétele , hogy Ausztria mind politikai , mind gazdasági értelemben rendkívül stabilnak tekinthető , kiszámítható , még akkor is , ha az utóbbi években azért a politikai botrányok sem kerülték el az országot . Segíti ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok építését a közös történelem , a kulturális hasonlóság is . Ausztria egyébként Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere , és miközben közel 3000 osztrák cég van jelen Magyarországon mintegy 70.000 embert foglalkoztatva , Ausztriában alig 900 magyar tulajdonú cég működik .
Dr . Tefner Nóra az utóbbi évtizedek fontos történései közül a rendszerváltást , Magyarország uniós csatlakozását ( 2004 ) és az osztrák munkaerőpiac 2011-es megnyitását emelte ki , hozzátéve , hogy ma már szinte minden gazdasági ágazatban nagyon erős az együttműködés a vállalkozások között , egyetlen kivétellel , ez pedig az élelmiszeripar . Ausztria évtizedek óta nagyon erősen védi a hazai termelőit , protekcionista politikát folytat – az áruk szabad áramlásának alapvető uniós előírásának betartása mellett .
Az osztrák gazdasági környezet alapvetően kiszámítható , a gazdaságot érintő jogszabályok előkészítésekor bevonják az érdekelt társadalmi csoportokat , szakszervezeteket , munkaadói szervezeteket , és időt hagynak a változásokra való felkészülésre , ugyanakkor gondot fordítanak a közérthető tájékoztatásra is . Ennek egyik oka , hogy Ausztriában hagyományosan erősek a szakmai érdekképviseleti szervezetek , amelyek általában ágazatonként szerveződnek , összefogják a tagokat , artikulálják az érdekeiket , jelzik , ha az adott ágazat működésében zavarokat látnak . Dr . Tefner Nóra ez utóbbit az európai összehasonlításban is nagyon jelentős ,
FOTÓ : SERES PÉTER
generációkon átívelően családi tulajdonban működő kkv-szektor jelenlétével magyarázza . „ Nagyon érdekes volt látni az elmúlt két évben , ahogy az osztrák gazdaságpolitika reagált a világjárványra . Az egyik fő irány a munkaerőpiac védelme volt , vagyis az , hogy a vállalatok ne bocsássák el a dolgozókat , a másik pedig a vállalkozások likviditásának a megőrzése . Mindez főként a családi kkv-k túlélését szolgálta .”
Az aktuális piaci lehetőségekről szólva a külgazdasági attasé a világjárvány , illetve az orosz – ukrán háború hatásaira hívta fel a figyelmet . A világjárvány az osztrák vállalatokat is a globális beszállítói rendszerektől való függés csökkentésére készteti , és nagyon erősen keresik azokat a lokális , például magyar üzleti , beszállítói lehetőségeket , amelyekkel ki tudják váltani az ázsiai kapcsolatokat . Szinte valamennyi ágazatban , de különösen a gyógyszeriparban , a fémiparban , a csomagolóiparban keresik ma az együttműködéseket , miközben a kutatás-fejlesztést , az innovációra épülő startup-ok indulását nagyon komoly anyagi és adminisztratív támogatással segítik .
A normál vállalkozásindítás , a munkavállalás adminisztratív előírásai ugyanakkor a régió szintjén is meglehetősen rigorózusak . Ennek oka – mondta el dr . Tefner Nóra –, hogy nagyjából a kétezertízes évek közepére az elsősorban kelet-közép-európai munkavállalóknak köszönhetően nagyon megugrott az osztrák munkanélküliség . Ekkor , 2015-ben jelent meg a szabály , hogy valamennyi munkavállalónak azonos munkabért kell kapnia azonos munkáért . Ennek az ellenőrizhetősége érdekében vezettek be számos bejelentési , nyilvántartási és más adminisztratív kötelezettséget . Az elmúlt két évben ugyan jelentősen enyhült a szigor , és a minimális szabálytalansághoz is tartozó korábbi , nagyon jelentős büntetési tételek is csökkentek , de még ma is sok magyar vállalkozást elriasztanak a vállalkozástól . Dr . Tefner Nóra szerint ma már életszerűbb és egyszerűbb az osztrák szabályozás , ami elősegítheti a magyar cégek megjelenését az osztrák piacon . Ehhez azonban az első
Dr . Tefner Nóra Borbála
elengedhetetlen lépés a külgazdasági attasé szerint egy , a szabályozást jól ismerő könyvelővel való konzultáció , amelynek során például vizsgálni kell , hogy az adott tevékenység vajon iparűzési bejelentéshez kötött-e Ausztriában . Jelenleg 75 tevékenység tartozik ebbe a körbe , többek között az építőipar is . Igazolni kell aztán , hogy az adott tevékenységet a magyar vállalkozás jogszerűen végzi Magyarországon , és ahogy azt korábban már jeleztük , hogy a munkavállaló díjazása , munkakörülményei azonosak az osztrák munkavállalóéval . Ausztriában nincs központi minimálbér-szabályozás , a fizetendő legkisebb bért a mintegy 900 ágazati kollektív szerződés szabályozza .
A külgazdasági attasé szerint Ausztria – az átlagosnál szigorúbb szabályozásával együtt is – nagy lehetőséget jelent a hazai vállalkozások számára , és különösen érdekes lehet a közbeszerzéseken való részvétel , amely a kisebb , részfeladatok ellátását is lehetővé tevő szabályozás miatt a kisebb hazai cégek számára is elérhető .
V . ÉVFOLYAM 5 . SZÁM | 2022 . MÁJUS
ZALAI GAZDASÁG 7