FÓKUSZBAN
KÉZMŰIPARI TAGOZAT
„ Találjunk új lehetőségeket a vállalkozások támogatására ”
Két fő területen , a szakképzéssel való együttműködés , illetve a szakmák népszerűsítése területén szeretne különösen aktív lenni a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kézműipari tagozata a következő négy évben . Az ok kettős : egyfelől szinte minden szakmában gondot jelent az utánpótlás , másfelől viszont a tagozat vállalkozói , vállalkozásai olyan sokrétű , szerteágazó tevékenységet végeznek , hogy nem egyszerű közös érdeklődésre számot tartó tématerületet találni . A szakképzés azonban ilyen terület , ráadásul a kamara egyik kiemelt szakmai tevékenységét is jelenti . Németh Pál tagozati elnököt kérdeztük az előttünk álló négy év terveiről .
– Az utánpótlás tekintetében évtizedek óta zajlik egy folyamat , amelynek következménye a ma már szinte minden szakmát érintő mennyiségi vagy minőségi hiány – mondja Németh Pál . – Szinte az óvodától kellene újjáépíteni a rendszert . Sajnos a szakképzési rendszer legutóbbi , idén elindult reformja sem egyértelmű a
tagozati elnök szerint . – Az iskolai képzés tekintetében szerintem most jó irányban mozdultunk el , ami viszont a duális képzést , a gyakorlati helyeket érinti , még nem látjuk a végét . – Mi az oka a bizonytalanságnak ? – Először is , nem születtek még meg a részletszabályok , növekednek a vállalkozások terhei , illetve amit jelenleg a tanulói munkaszerződés intézményéről és a tervezett juttatásokról tudunk , az a vállalkozások számára nem biztató : szervezeti és bérfeszültséget látunk . A kamarának hallatnia kell a véleményét ebben
„ Sajnos az a tíz-húsz éve még meglévő előnyünk , hogy stabil munkaerőhátérrel rendelkeztünk , nagyjából eltűnt . Sok odafigyeléssel persze még fenntartható a családi cégek belső kohéziója , a lojalitás , de látjuk , hogy változik meg a világ .”
az ügyben is a jogalkotó felé , ráadásul minél gyorsabban , hiszen hamarosan élesbe fordulunk az új képzési rendszerrel . Jelentősen megváltoznak , javulnak a tanulók pozíciói , de ez még nem garancia arra , hogy a pályán maradnak és valóban munkatárssá válnak . Hofit idézve : „– Tudsz úszni ? – Nem . – És ha megfizetik ?” A választ tudjuk . Lesz még min dolgozni ebben a témában is .
– A tagozat elnevezéséről elsőre régi , hagyományos mesterségek , néhány fős vállalkozások juthatnak az olvasó eszébe . Ez a kép menyire valós ?
– Ennél azért tágabb a kör , a vízválasztó talán az , hogy nálunk nem az ipari méret dominál , nem a nagy sorozatokban készülő termék , hanem a kisebb dimenzió , az egyediség . Valahol egyébként mindnyájan „ kézművesként ” kezdünk , aztán van olyan vállalkozás , amely kinövi magát . Így aztán a nagyok is teljesen tisztában vannak
KI A KÉZMŰVES ?
A gazdálkodó szervezetek besorolása az egyes kamarai tagozatokba a főtevékenység alapján történik . A kézműipari tagozatba tartoznak az építő- és egyéb ipari , az épületgépészeti és elektromos ipari , a vas- , fém- , műszeripari , járműipari , a fa- , üveg- . kerámiaipari , ruha- , textil- és bőripari , élelmiszeripari tevékenységet végző vállalkozások , valamint a kézműipari szolgáltatások ( többek mellett az autószerelő , fényképész , fodrász , kozmetikus , könyvkötő , pék ). Az ipari és a kézműipari tagozati tagság között az 10 fős foglalkoztatotti létszám a vízválasztó : a kisebbek tartoznak a kézműipari tagozathoz .
4 ZALAI GAZDASÁG | III . ÉVFOLYAM 11 . SZÁM | 2020 . NOVEMBER
Németh Pál
azzal , hogy a kicsik milyen problémákkal küzdenek .
– Mennyire egyszerű ma egy kisebb céget életben tartani ?
– A cégek nagy része sérülékeny . A legtöbb vállalkozás története nem évtizedekre , több generációra nyúlik vissza , kevés cég rendelkezik jelentős tőketartalékkal és úgyszintén kevesen vannak , akik a napi munka mellett képesek akár a szervezettségre , akár a fejlesztésre kellő figyelmet és erőforrást fordítani . Sajnos az a tíz-húsz éve még meglévő előnyünk , hogy stabil munkaerőhátérrel rendelkeztünk , nagyjából eltűnt . Sok odafigyeléssel persze még fenntartható a családi cégek belső kohéziója , a lojalitás , de látjuk , hogy változik meg a világ .
– Milyen kamarát szeretne látni négy év múlva ?
– Úgy látom , elindult egy változás a kamarában . Én azt gondolom , hogy döntően a megyénkre koncentrálva kell feltérképezni azt , hogy mivel lehet segíteni a helyi vállalkozásokat az adott keretek között . Ez a folyamat egyébként el is indult : a kamara hamarosan megszólítja a vállalkozásokat . Köztestületként , alulról építkezve lehet erősíteni a vállalkozásokat és a kamarát , és új lehetőségeket kell találnunk a vállalkozások támogatására . De ne felejtsük el : a kamara csak annak tud segíteni információkkal , képzésekkel , vagy akár új piaci kapcsolatokkal , aki ezt igényli , aki elfogadja ezt a lehetőséget .
FOTÓK : BOGNÁR GYULA