Zalai Gazdaság 2020. január Zalai Gazdaság 2020 augusztus

HÁTTÉR Változó közbeszerzési szabályok Teljesen eltörölte a jogszabályalkotó az EU-irányelveken túl, a támogatások- ra vonatkozó közbeszerzési követelmé- nyeket. A nemzeti eljárásrendben zajló beszerzési eljárások közül megszűnik az összefoglaló tájékoztatással induló köz- beszerzési eljárás 2020. február elsejé- től, az építési beruházásoknál marad az 5 ajánlattevős eljárás. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy azoknál a szer- vezeteknél, amelyek csak azért kerültek a törvény hatálya alá, mert uniós vagy hazai támogatásban részesültek, elvileg nem kell majd közbeszerzést lefolytatniuk az értékhatár alatti beszerzéseik esetén. Az értékhatárok is változnak, a nemzeti eljá- rásrendben az építési beruházásokra vo- natkozó alsó értékhatárt 25-ről 50 millió forintra emelte a jogalkotó, az uniós ér- tékhatárok viszont az árfolyamváltozások miatt némileg csökkentek. Árubeszerzés esetében az uniós értékhatár 68 millió forint lesz, míg a nemzeti rezsimben ma- rad a 15 milliós alsó határ. Szigorodnak ugyanakkor a szakember-megajánlá- sok esetén a hiánypótlási korlátozások, vagyis erre fokozottan kell majd figyel- nie a vállalkozásoknak. Összességében a rendszer maga inkább egyszerűsödött a szakértő szerint. És hogy mi indokolta a változásokat? A szakértő szerint a hazai szabályozás ed- dig is teljesen EU-konform volt, ugyanak- kor a legtöbb módosítás mégis az uniós jognak való megfelelés miatt született. Az ellentmondás csak látszólagos, hiszen az uniós jogban sokkal nagyobb szerepet játszó esetjog, vagy precedensjog miatt szinte folyamatosan változik az EU-s jog- anyag, amelyet időszakonként be kell építeni a hazai szabályozásba. A vállalkozások ma könnyebben kap- csolódhatnak be a közbeszerzési eljá- rásokba – véli a szakértő, és ennek oka elsősorban az elektronikus közbeszer- zési rendszer bevezetése. Ugyanakkor változatlanul problémát jelent, hogy az eljárások egy jelentős részében csak egy ajánlat érkezik, vagy csak egy ajánlat ma- rad érvényes a bírálatot követően. Ennek okait csak találgatni lehet, de a jogalkal- mazó, például a Közbeszerzési Döntőbi- zottság gyakorlata az utóbbi időszakban határozottan abba az irányba hat, hogy változzon ez a helyzet. Viszont a mostani vál- tozások között az az előírás, amely bizonyos ajánlati ellent- mondások ese- tére kötelezővé teszi az ajánlat érvényteleníté- sét, pont az el- lenkező irányba hat. Az egysze- replős eljárások aránya 2019- ben összes- ségében 17,2 százalék volt, a csak az EU-s eljárások tekin- tetében viszont Számos ponton módosult a közbeszerzésekről szóló törvény tavaly, a válto- zások egy része kedvező az ajánlattevők számára, mások viszont nehezíthetik a sikeres részvételt – mondta el lapunknak dr. Nagy-Fribiczer Gabriella közbe- szerzési és európai jogi szakjogász. A változások négy lépcsőben léptek, illetve lépnek életbe, és alapvetően a folyamatosan változó EU-s joganyag átvételét, beépítését jelentik a hazai jogrendszerbe. A szakértő január végén tartott előa- dást a változásokról a kamara székházában. Magyarországon tavaly 9837 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le az ajánlatkérők, a beszerzések összértéke közel 3.500 milliárd forint volt, amely a GDP 7,5 százalékának felel meg. A közel tízezer eljárás közel fele építési beruházás beszerzésére irányult. 25,5 százalék – olvasható a közbeszerzési hatóság honlapján közzétett gyorsjelen- tésben. Ajánlattevői vagy vállalkozói szem- pontból a közbeszerzési törvény kevés ponton változott, a legfontosabb, hogy jelentősen szigorodott a szakemberek- kel kapcsolatos megajánlások értékelése. Amennyiben ugyanis ellentmondás lát- szik például a felolvasólapon és magában az ajánlatban közölt vállalások között, úgy az aján- lat érvénytelen lesz. Könnyebb- ség ugyanak- kor, hogy a két- lépcsős bírálat esetében az új szabályok alap- ján a korábbinál szélesebb kör- ben lesz mód hiánypótlásra. A határidők tekin- tetében nincs változás, ugyan- akkor az ellen- őrzési rendszer átalakításával az eljárások időigé- nye várhatóan mégis csökken majd. ÉRTÉKHATÁROK 2020 Uniós értékhatárok klasszikus ajánlatkérők esetén Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén: • a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 139.000 euró, azaz 44.279.840 forint • a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a Kbt. 5. § (1) bekez- dés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a be- szerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 214.000 euró, azaz 68.171.840 forint • a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás esetén: 750.000 euró, azaz 238.920.000 forint Építési beruházás esetén: 5.350.000 euró, azaz 1.704.296.000 forint Építési és szolgáltatási koncesszió esetén: 5.350.000 euró, azaz 1.704.296.000 forint Uniós értékhatárok közszolgáltatók esetén: Árubeszerzés, valamint szolgál- tatásmegrendelés esetén: 428.000 euró, azaz 136.343.680 forint. Építési beruházás esetén: 5.350.000 euró, azaz 1.704.296.000 forint. A Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra: 1.000.000 euró, azaz 318.560.000 forint. Nemzeti értékhatárok klasszikus ajánlatkérők esetén: árubeszerzés esetében 15 millió forint, szolgáltatás megrendelése esetében 15 millió forint, építési beruhá- zás esetében 50 millió forint, építési koncesszió esetében 100 millió forint, szolgál- tatási koncesszió esetében 25 millió forint. Nemzeti értékhatárok közszolgáltatók esetén: árubeszerzés esetében 50 mil- lió forint, szolgáltatás megrendelése esetében 50 millió forint, építési beruházás esetében 100 millió forint, építési koncesszió esetében 200 millió forint, szolgáltatá- si koncesszió esetében 100 millió forint. III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM | 2020. JANUÁR ZALAI GAZDASÁG 7

Zalai Gazdaság 2020. január Zalai Gazdaság 2020 augusztus | Seite 7