Zalai Gazdaság 2020. január Zalai Gazdaság 2020 augusztus | Page 3

AKTUÁLIS „Motiváltan, elkötelezetten” ÉVNYITÓ BESZÉLGETÉS KOVÁCS DEZSŐ ÜGYVIVŐ ELNÖKKEL (Folytatás az 1. oldalról.) – Az első hónapok a kamarai folyama- tok részletes megismerésével, áttekintésé- vel teltek, mert bár az elnökség tagjaként nyilván tisztában voltam a főbb adatokkal, az operatív ügyek, a részletek a mindenko- ri elnök hatáskörébe tartoznak – mondja Kovács Dezső a májusi megválasztását követő időszakkal kapcsolatban. – A nyár végére egy a tavalyi év hátralévő részére vonatkozó cselekvési tervet, majd most, január közepéig pedig a 2020-as évre vo- natkozó részletes munkatervet állítottunk össze. Úgy vélem, a kényszerű váltást kö- vetően megnyugtatóan sikerült rendezni a sorokat. Megbeszéléseket folytattunk a megye és a városok vezetőivel, de például a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparka- mara elnökével is annak érdekében, hogy jobban megismerjék a kamara törekvéseit, illetve Nagykanizsa esetében többek kö- zött az együttműködés lehetőségeiről... – Ez utóbbi helyzet meglehetősen speciális, mindösszesen három helyen fordul elő az országban, hogy egy me- gyén belül két önálló területi kamara működik, és nem titok, hogy bizonyos ügyekben súrlódások is jellemezték, jellemzik ezeket a kapcsolatokat. Vál- tozik ez a helyzet a jövőben? – A megbeszéléseinknek pontosan ez volt az egyik célja, hogy igyekezzünk a jö- vőben az együttműködést erősíteni, sem- mint a rivalizálást. Megjegyzem, sokszor a vállalkozások számára sem volt érthető a két kamara közötti viszonyrendszer. Egy másik nagyon fontos kérdéskör a szakkép- zés területe, hiszen a nagykanizsai szak- képző intézmények beiskolázási területe mindkét kamara „felségterületét” érinti, a gyakorlati helyekről nem is szólva. A lé- nyeg, hogy a jövőben a korrekt együttmű- ködésre törekszünk. A szakképzés területe volt egyébként a tavalyi év talán legfon- tosabb prioritása, nagy energiákat és erő- forrásokat fordítottunk a pályaorientációra, arra, hogy minél több fiatal válassza a szakképzést. Mint ismeretes, nagy változá- sok zajlanak a szakképzés területén, ame- lyek a területi kamarák munkáját is befo- lyásolják. Ma úgy látjuk, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának sikerült megerősítenie az évtizedek alatt kialakult pozícióját a szakképzés területén. Az egy másik kérdés, hogy a demográfiai folya- matok kezelése, illetve a középfokú képzés szerkezete, annak változása jóval túlmu- tatnak a kamarák kompetenciáján. – Az idei évben milyen fő célokat, prioritásokat határoztak meg? – A Zala Megyei Kereskedelmi és Ipar- kamara idei cselekvési programjában há- rom fő területet jelöltünk meg. Az egyik a zalaegerszegi járműipari tesztpályának, a másik a kapcsolódó közlekedési fejlesz- téseknek a zalai vállalkozásokra, illetve egyáltalán a zalai gazdaságra gyakorolt hatásának az erősítése, annak elősegí- tése, katalizálása, hogy minél több zalai vállalkozás számára jelentsen közvetett vagy közvetlen gazdasági előnyt ez a két említett nagy horderejű fejlesztéscsomag. A harmadik fontos és kiemelt terület a gyógyturizmus. A cél hasonló: minél több vállalkozásunk tudjon eredményesen kap- csolódni Zalának ehhez a kiemelt ipará- gához. – Milyen eszközökkel lehet ezeket a célokat elérni? – A tavalyi évben került átadásra a tesztpálya első üteme, és a kamara részéről azonnal igyekeztünk rész- leteiben is megismerni és megérteni a fejlesztési prog- ramot, amely nyilván nem egy egyszerű aszfalt- csík, részét képezi a duális képző- központ, a kuta- tás-fejlesztési központ, de például az a válla- lati kul- túra is, ame - lyet a teszt- pályát igénybe vevő cégek hoznak ma- gukkal. A kama- ra azzal tudja segíteni a vállalkozásokat, hogy információt gyűjt és továbbít a tagjai felé, például a szolgáltatások elvárt szint- jéről. De a tesztközpontot működtető cég vezetőivel közvetlenül is kapcsolatban áll a kamara, ezáltal igényeket és lehetősé- geket is közvetítünk a vállalkozások felé. A tesztpálya, a kutató-fejlesztő központ és a duális képzőközpont vezetése nyitott például arra is, hogy a vállalkozások meg- ismerhessék az ott zajló tevékenységeket, az alkalmazott technológiákat – nyilván az üzleti titkokat figyelembe véve. De ter- veink között szerepet egy innovációs klub létrehozása is a kamarán belül, amely az- tán szervezett kereteket adna az informá- cióáramlásnak. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem csupán a közvetlenül érintett cégeknek, de például egy kávézónak, vagy egy irodai kellékanyagokat forgalmazó cégnek is érdemes lesz felkészülnie arra, hogy az elkövetkezendő években megvál- toznak majd a szolgáltatásokkal kapcsola- tos elvárások – köszönhetően a térségben tömegesen megjelenő új, a jelenlegitől eltérő igényeknek. Ebben a folyamatban már ma is kaphatnak segítséget a vállal- kozások a kamarán belül zajló Modern Vállalkozások Programja, vagy a Mentor Program révén, ugyanakkor a tavaly elfo- gadott kkv-fejlesztési stratégia nyomán is indulnak majd olyan programok, amelyek elősegíthetik a vállalkozások felkészülését. – Az idei év különleges a kamara életében, választásokra kerül sor ős�- szel. Lesz-e változás a választás mene- tében, a struktúrában? – A kamara tisztségviselőit tovább- ra is a területi kamarák önkéntes tagjai választhatják meg, ebben nem lesz változás. Szeretném itt is hangsúlyozni, hogy vállalkozá- sok törvényben rögzített regiszt- rációs kötelezettsége nem azonos az önkéntes kamarai tagsággal. A kamara a törvényben megha- tározott feladatait termé- szetesen a vállalko- zók teljes közössége érdekében látja el, ugyanakkor az ön- kéntes tagság szá- mos pluszszolgálta- tást, kedvezményt, információt is jelent. Nem várható válto- zás a struktúrában sem, tehát a választás során a bevált területi és tagozati szerkezetet is fenn kívánjuk tarta- ni. A magyar kamarai rendszer sajátossága, hogy egyszerre mutat hasonlóságot a sokszor hivatkozott német kamarai rend- szerrel, ugyanakkor pontosan a tagsági viszony tekintetében el is tér attól. A né- metországi, kötelező kamarai tagságon alapuló rendszerben a kamarák megke- rülhetetlen és meghatározó szereplői a gazdasági életnek, az érdekérvényesítés rendkívül hatékony. Magyarországon, bár az országos és a területi kamarák szintén meghatározó szereplői a gazdasági dön- tések előkészítésének, a pozícióink nyilván erősödnének az önkéntes tagok számának növekedésével. De nagyon fontos az is, hogy az önkéntes kamarai tagság fele- lősségvállalást és egyben aktív részvételt is jelent korunk kihívásaival, a negyedik ipari forradalommal, a digitalizációval, vagy a generációváltással kapcsolatos dis- kurzusokban. Mindenesetre jómagam és az elnökség tagjai is elkötelezettek és mo- tiváltak vagyunk a zalai gazdaság, a zalai vállalkozások fejlődése iránt. III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM | 2020. JANUÁR ZALAI GAZDASÁG 3