Zalai Gazdaság 2020. január Zalai Gazdaság 2020 augusztus | Page 3
AKTUÁLIS
„Motiváltan, elkötelezetten”
ÉVNYITÓ BESZÉLGETÉS KOVÁCS DEZSŐ ÜGYVIVŐ ELNÖKKEL
(Folytatás az 1. oldalról.)
– Az első hónapok a kamarai folyama-
tok részletes megismerésével, áttekintésé-
vel teltek, mert bár az elnökség tagjaként
nyilván tisztában voltam a főbb adatokkal,
az operatív ügyek, a részletek a mindenko-
ri elnök hatáskörébe tartoznak – mondja
Kovács Dezső a májusi megválasztását
követő időszakkal kapcsolatban. – A nyár
végére egy a tavalyi év hátralévő részére
vonatkozó cselekvési tervet, majd most,
január közepéig pedig a 2020-as évre vo-
natkozó részletes munkatervet állítottunk
össze. Úgy vélem, a kényszerű váltást kö-
vetően megnyugtatóan sikerült rendezni
a sorokat. Megbeszéléseket folytattunk a
megye és a városok vezetőivel, de például
a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparka-
mara elnökével is annak érdekében, hogy
jobban megismerjék a kamara törekvéseit,
illetve Nagykanizsa esetében többek kö-
zött az együttműködés lehetőségeiről...
– Ez utóbbi helyzet meglehetősen
speciális, mindösszesen három helyen
fordul elő az országban, hogy egy me-
gyén belül két önálló területi kamara
működik, és nem titok, hogy bizonyos
ügyekben súrlódások is jellemezték,
jellemzik ezeket a kapcsolatokat. Vál-
tozik ez a helyzet a jövőben?
– A megbeszéléseinknek pontosan ez
volt az egyik célja, hogy igyekezzünk a jö-
vőben az együttműködést erősíteni, sem-
mint a rivalizálást. Megjegyzem, sokszor
a vállalkozások számára sem volt érthető
a két kamara közötti viszonyrendszer. Egy
másik nagyon fontos kérdéskör a szakkép-
zés területe, hiszen a nagykanizsai szak-
képző intézmények beiskolázási területe
mindkét kamara „felségterületét” érinti,
a gyakorlati helyekről nem is szólva. A lé-
nyeg, hogy a jövőben a korrekt együttmű-
ködésre törekszünk. A szakképzés területe
volt egyébként a tavalyi év talán legfon-
tosabb prioritása, nagy energiákat és erő-
forrásokat fordítottunk a pályaorientációra,
arra, hogy minél több fiatal válassza a
szakképzést. Mint ismeretes, nagy változá-
sok zajlanak a szakképzés területén, ame-
lyek a területi kamarák munkáját is befo-
lyásolják. Ma úgy látjuk, hogy a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamarának sikerült
megerősítenie az évtizedek alatt kialakult
pozícióját a szakképzés területén. Az egy
másik kérdés, hogy a demográfiai folya-
matok kezelése, illetve a középfokú képzés
szerkezete, annak változása jóval túlmu-
tatnak a kamarák kompetenciáján.
– Az idei évben milyen fő célokat,
prioritásokat határoztak meg?
– A Zala Megyei Kereskedelmi és Ipar-
kamara idei cselekvési programjában há-
rom fő területet jelöltünk meg. Az egyik a
zalaegerszegi járműipari tesztpályának,
a másik a kapcsolódó közlekedési fejlesz-
téseknek a zalai vállalkozásokra, illetve
egyáltalán a zalai gazdaságra gyakorolt
hatásának az erősítése, annak elősegí-
tése, katalizálása, hogy minél több zalai
vállalkozás számára jelentsen közvetett
vagy közvetlen gazdasági előnyt ez a két
említett nagy horderejű fejlesztéscsomag.
A harmadik fontos és kiemelt terület a
gyógyturizmus. A cél hasonló: minél több
vállalkozásunk tudjon eredményesen kap-
csolódni Zalának ehhez a kiemelt ipará-
gához.
– Milyen eszközökkel lehet
ezeket a célokat elérni?
– A tavalyi évben került
átadásra a tesztpálya első
üteme, és a kamara részéről
azonnal igyekeztünk rész-
leteiben is megismerni és
megérteni a fejlesztési prog-
ramot, amely nyilván nem
egy egyszerű aszfalt-
csík, részét képezi
a duális képző-
központ, a kuta-
tás-fejlesztési
központ, de
például az
a válla-
lati kul-
túra is,
ame -
lyet a
teszt-
pályát
igénybe vevő
cégek hoznak ma-
gukkal. A kama-
ra azzal tudja segíteni a vállalkozásokat,
hogy információt gyűjt és továbbít a tagjai
felé, például a szolgáltatások elvárt szint-
jéről. De a tesztközpontot működtető cég
vezetőivel közvetlenül is kapcsolatban áll
a kamara, ezáltal igényeket és lehetősé-
geket is közvetítünk a vállalkozások felé.
A tesztpálya, a kutató-fejlesztő központ
és a duális képzőközpont vezetése nyitott
például arra is, hogy a vállalkozások meg-
ismerhessék az ott zajló tevékenységeket,
az alkalmazott technológiákat – nyilván
az üzleti titkokat figyelembe véve. De ter-
veink között szerepet egy innovációs klub
létrehozása is a kamarán belül, amely az-
tán szervezett kereteket adna az informá-
cióáramlásnak. Hangsúlyozni szeretném,
hogy nem csupán a közvetlenül érintett
cégeknek, de például egy kávézónak, vagy
egy irodai kellékanyagokat forgalmazó
cégnek is érdemes lesz felkészülnie arra,
hogy az elkövetkezendő években megvál-
toznak majd a szolgáltatásokkal kapcsola-
tos elvárások – köszönhetően a térségben
tömegesen megjelenő új, a jelenlegitől
eltérő igényeknek. Ebben a folyamatban
már ma is kaphatnak segítséget a vállal-
kozások a kamarán belül zajló Modern
Vállalkozások Programja, vagy a Mentor
Program révén, ugyanakkor a tavaly elfo-
gadott kkv-fejlesztési stratégia nyomán is
indulnak majd olyan programok, amelyek
elősegíthetik a vállalkozások felkészülését.
– Az idei év különleges a kamara
életében, választásokra kerül sor ős�-
szel. Lesz-e változás a választás mene-
tében, a struktúrában?
– A kamara tisztségviselőit tovább-
ra is a területi kamarák önkéntes
tagjai választhatják meg, ebben
nem lesz változás. Szeretném itt
is hangsúlyozni, hogy vállalkozá-
sok törvényben rögzített regiszt-
rációs kötelezettsége nem azonos
az önkéntes kamarai tagsággal.
A kamara a törvényben megha-
tározott feladatait termé-
szetesen a vállalko-
zók teljes közössége
érdekében látja el,
ugyanakkor az ön-
kéntes tagság szá-
mos pluszszolgálta-
tást, kedvezményt,
információt is jelent.
Nem várható válto-
zás a struktúrában
sem, tehát a választás
során a bevált területi
és tagozati szerkezetet
is fenn kívánjuk tarta-
ni. A magyar kamarai
rendszer
sajátossága,
hogy egyszerre mutat hasonlóságot a
sokszor hivatkozott német kamarai rend-
szerrel, ugyanakkor pontosan a tagsági
viszony tekintetében el is tér attól. A né-
metországi, kötelező kamarai tagságon
alapuló rendszerben a kamarák megke-
rülhetetlen és meghatározó szereplői a
gazdasági életnek, az érdekérvényesítés
rendkívül hatékony. Magyarországon, bár
az országos és a területi kamarák szintén
meghatározó szereplői a gazdasági dön-
tések előkészítésének, a pozícióink nyilván
erősödnének az önkéntes tagok számának
növekedésével. De nagyon fontos az is,
hogy az önkéntes kamarai tagság fele-
lősségvállalást és egyben aktív részvételt
is jelent korunk kihívásaival, a negyedik
ipari forradalommal, a digitalizációval,
vagy a generációváltással kapcsolatos dis-
kurzusokban. Mindenesetre jómagam és
az elnökség tagjai is elkötelezettek és mo-
tiváltak vagyunk a zalai gazdaság, a zalai
vállalkozások fejlődése iránt.
III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM | 2020. JANUÁR
ZALAI GAZDASÁG
3