Zalai Gazdaság 2019. október Zalai gazdaság 2019. október

PORTRÉ Élővé tenni az örökséget DOMJÁN ZSUZSANNA MAGYAR KÉZMŰVES REMEK DÍJAT KAPOTT Szeptember végén adták át a Magyar Kézműves Remek idei díjait. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által 2002 óta meghirdetett pályázatra idén min- den korábbinál több, 124 pályamű érkezett, közülük 47 pályázó érdemelte ki a díjat. Zala megyéből ketten, Románné Hardi Veronika csipkekészítő és Domján Zsuzsanna hímző népi iparművész részesült a kitüntetésben. Domján Zsuzsan- na évtizedek óta foglalkozik hímzéssel, a hobbiként indult „elfoglaltság” ma már komoly értékőrző tevékenység, miközben fontos cél, hogy a mai világunk igényeire is reflektáló alkotások szülessenek. Munkái a milánói világkiállításon, Isztambulban, de a közelmúltban Kínában is láthatóak voltak, és mindenütt osz- tatlan elismerést arattak. FOTÓK: ARCHÍV – Édesanyám nagyon szépen kötött és horgolt, de hímzéssel nem foglalkozott, tehát nem a családi hagyomány folytató- dott a hímzéssel. Tulajdonképpen hasznos elfoglaltságot kerestem – mondja Dom- ján Zsuzsanna. – Először rajzolgattam a mintákat, aztán jöttek a szakkönyvek, a szervezett szakkörök, és hamar eljutottam Hetésig. – Nálunk, Zalában a he- tési hagyomá- nyok a leg- híresebbek a hímzés terén? – Gazdag ha- gyományaink vannak, hiszen Z a l a ko m á r, vagy az egykor a megyéhez tartozott, ma veszprémi Zala- haláp hímzése is különleges és híres. Engem viszont a hetési hímzés kezdett el nagyon érdekelni, mert nem nagyon színes, ugyanakkor nagyon érdekes a da- rázslépesnek hívott öltéstechnikája. Ez lett igazi nagy „szerelem”… – Hetés nagyon különleges és na- gyon gazdag néprajzi örökséggel bír, hiszen a szőttesei, a népszokásai mind- mind különlegesek, és szinte a mai na- pig velünk élnek. Vajon a határ menti- ség, az évtizedes elzártság lehet ennek az oka? – Igen, de az elzártság mindig is jel- lemezte azt a vidéket, az utak arrafelé gyakran voltak nehezen járhatóak… Egy- szerűen tovább fenn tudtak maradni a viszonylag zárt közösségek, amely viszont kedvez a hagyományok átörökítéséhez. Jellemző, hogy 25–30 éve a határ másik oldalára került hetési falvakban már nem ismerték a közös hagyományt, nem ismer- ték a saját hímzéseiket. Az ottani öröksé- get végül a muraszombati múzeumban si- 8 ZALAI GAZDASÁG ruhadarabokat, kiegészítőket készíteni a hagyományos motívumok és technikák felhasználásával. Készültek övek, fejpán- tok, kistáskák, jegyzettömbök többek kö- zött. Fontos megjegyezni, hogy éppen ebben az évben indult el a Zala Megyei Népművészeti Egyesület koordinálásával az „Újragondolt Hetés” elnevezésű prog- ram, amely éppen az örökség visszahozá- sát célozza a mindennapokban. – Van-e utánpótlás, érdekli-e a fia- került megtalálni, dokumentálni. Ebben és a „visszatanításban” nagy szerepet játszott a Zala Megyei Népművészeti Egyesület. – Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó hímző legyen? – A kézügyesség fontos, hiszen mint a legtöbb kismesterség, a hímzés is aprólé- kos, precizitást igényel, de talán itt is az elhivatottság a legfontosabb. – Van helye a mai világunkban a hímzésnek? – Remélem, van… Jó pár évvel ezelőtt kezdtem el kísérletezni, vagyis a mai min- dennapok igényeit kielégítő, hordható II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2019. OKTÓBER talabb generá- ciókat a hímzés? – Sajnos, ezen a téren nem állunk jól, nagyon nehéz leültetni a gyere- keket, és persze kivenni a kezükből az okoseszközö- ket… Amúgy sem vagyunk túl sokan, akik viszonylag magasabb szinten műveljük a hím- zést. – Most elő- ször kapta meg a rangos elismerést. Milyen termékkel, termékekkel pályá- zott? – Természetesen hetési bújtatásos tech- nikával készült háromrészes függönnyel, asztalterítővel és párnával neveztem. – A kamarai program egyik dekla- rált célja, hogy elősegítse a kézműves termékek piaci sikerét, promócióját. Szükség van rá? – Feltétlenül. Megélni természetesen nem lehet ebből a tevékenységből. Talán a fizetőképes kereslettel van a gond. Remél- jük, idővel az is javulni fog.

Zalai Gazdaság 2019. október Zalai gazdaság 2019. október | Page 8