Zalai Gazdaság 2019. október Zalai gazdaság 2019. október

ELEMZÉS Csökkenő üzleti bizalom DÖNTŐEN EXPORTÁLÓ ÉS A KÜLFÖLDI VÁLLALATOK KÖRÉBEN CSÖKKENT A MUTATÓ ÉRTÉKE A Magyar Kereskedelmi és Iparka- mara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 400 cégve- zető véleményét kérdezte meg a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2019. júliusi adatfelvétel eredményei sze- rint Magyarországon az üzleti bizalom szintje a megelőző negyedévhez hason- lóan tovább csökkent. A negyedéves konjunktúramutató értéke az építőipari vállalkozások esetében a legmagasabb, a feldolgozóipari cégek körében pedig a legalacsonyabb. Az előző negyedévhez képest leginkább a döntően exportáló és a külföldi (rész)tulajdonú vállalatok körében csökkent a mutató értéke. KONJUNKTÚRA- ÉS BIZONYTALANSÁGI MUTATÓ A 2019. júliusi adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje a megelőző negyedévhez hason- lóan tovább csökkent: a negyedéves kon- junktúramutató értéke 39-ről 33 pontra mérséklődött 2019 áprilisához képest (lásd 1.1. ábra). A negyedéves bizonytalansági muta- tó értéke 38 pontos szinten áll, amely 11 ponttal magasabb az előző negyedévben tapasztalt értékhez képest. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértéke- lése kevésbé egyöntetűvé vált az áprilisi felméréshez képest (lásd 1.2. ábra). A jelenlegi és a várható üzleti helyzet egyenlegmutatója egyaránt csökkent 2019 áprilisához képest, előbbi 60-ról 59 pontra, utóbbi pedig 57-ről 54 pontra (lásd 1.3. ábra). A NEGYEDÉVES KONJUNKTÚRA- MUTATÓ VÁLLALATI JELLEMZŐK SZERINT 2 ponttal, a külföldi (rész)tulajdonú cégek körében 14 ponttal csökkent a mutató ér- téke (lásd 1.5. ábra). Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. A negyedéves konjunktúramutató ér- téke a döntően exportáló vállalkozások körében a legalacsonyabb (+26 pont), a részben exportálók esetében +44 ponton A negyedéves konjunktúramutató értéke az építőipari vállalkozások ese- tében a legmagasabb (+49 pont), a ke- reskedelmi cégek körében +43, az egyéb gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek esetében +35 pont, míg a feldolgozóipari cégek körében (+30 ponttal) a legalacso- nyabb. Az előző negyedévhez képest a kereskedelmi cégek esetében 8 pontos növekedés, a feldolgozóipari vállalkozá- sok esetében pedig 13 pontos csökkenés tapasztalható (lásd 1.4. ábra). A cégeket tulajdonszerkezet szerint vizsgálva látható, hogy a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok körében +35 pont, a külföldi (rész)tulajdonú vállalko- zások esetében pedig +29 pont a ne- gyedéves konjunktúramutató értéke. A tisztán hazai tulajdonban lévő vállalkozá- sok esetén az előző negyedévhez képest áll, míg a nem exportáló cégek körében +38 pont. Az előző negyedévhez képest a döntően exportáló vállalatok körében 17 ponttal, a részben exportáló cégek kö- rében pedig 9 ponttal csökkent a mutató értéke, a nem exportáló cégek között vi- szont 5 ponttal emelkedett (lásd 1.6. ábra). A negyedéves konjunktúramutató ér- téke a 20–49 fős vállalkozások esetében +37 pont, az 50–99 fős kategóriában +38 pont, a 100–249 fős cégek körében +35 pont, míg a 250 főnél nagyobb vállalatok esetében +32 ponton áll a mutató. Ápri- lisi vizsgálatunkhoz képest a legnagyobb, 250 fő feletti kategóriába tartozó cégek körében 9 pontos, a 100–249 fős cégek körében pedig 5 pontos csökkenés kö- vetkezett be (lásd 1.7. ábra). Forrás: GVI 2019 II. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2019. OKTÓBER ZALAI GAZDASÁG 7

Zalai Gazdaság 2019. október Zalai gazdaság 2019. október | Page 7