Szilardsagtan uj rajzmelleklet | Page 8

5. Húzó igénybevétel A korábbi szabványok szerinti méretezéskor (így az MSZ szerint is) a normálfeszültségnek kisebbnek kellett lennie, mint – az anyag és az igénybevétel függvényében (húzás, nyomás) – a rögzített megengedett feszültség. Tehát egy acél gerendában a terhelésből számolt húzófeszültség nem lehetett nagyobb, mint amekkorát az acél anyag elbír. Az MSZ EN szerinti méretezések során: ‒‒ a bal oldalon mindig a terhelésből származó igénybevétel szerepel (pl. a normálerő, nyíróerő, hajlító nyomaték); ‒‒ a jobb oldalon pedig az adott anyagú keresztmetszetnek az igénybevétellel szembeni ellenállása (teherbírás). A szilárdságtani, tartószerkezeti viselkedés megértése miatt azonban elengedhetetlen a feszültségek számításának, valamint az anyagokban kialakuló feszültségi viszonyoknak az ismerete. A rúd egyszerű húzó és nyomó igénybevételének további vizsgálatakor feltételezzük, hogy: 5.1.3. Alakváltozás normálerő hatására Vegyünk egy adott hosszúságú rudat és működtessünk rá központos húzó-/nyomóerőt. Az erő hatására húzóerő esetén a hossz növekedni, nyomóerő esetén csökkenni fog (5.6. ábra). A jelenséget szemléltethetjük úgy is, hogy a keresztmetszetet szálakra bontjuk. Ekkor húzóerő esetén a szálak megnyúlnak, nyomóerő esetén pedig összenyomódnak. Az alakváltozás során feltételezzük, hogy a sík keresztmetszetek síkok maradnak, vagyis az új keresztmetszet minden pontja egy síkon helyezkedik el. Feltesszük továbbá, hogy a központos terhelés miatt a keresztmetszet minden pontja ugyanakkora távolságra kerül az eredeti helyzetétől, vagyis az új keresztmetszet párhuzamos az eredetivel. A  keresztmetszet eltolódását, vagyis a hosszváltozást rendszerint Δl-lel jelöljük, egy indexben feltüntetve azt a tengelyt, amely mentén a méretváltozás bekövetkezett. ‒‒ a rúd tengelye egyenes; ‒‒ a tengely egyben az erők hatásvonala; ‒‒ a keresztmetszet területe a teljes hossz mentén állandó (5.5. ábra). Nyomásra igénybevett szerkezetek esetén a vizsgált test hosszúságának és a keresztmetszet nagyságának aránya a kihajlás miatt nem lehet túl nagy. 5.5. ábra. Feltételezések húzó és