SZIGma 2018. november | Page 10

2018. november 10 A SZIG... ma DEMOKRÁCIAFAL „A demokrácia a társadalom jelentős számú, szavazati joggal ren- delkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer.” Ez a demokrácia nagyban. Kicsiben, itt, az iskolánkban Ti, diá- kok is elmondhatjátok a véleményeteket, ebben egy ősszel beveze- tett újítás is a segítségetekre van. A bejáratnál lévő demokráciafal- nál különféle kérdésekre tudtok szavazással válaszolni, amit ezután a vezetőség kiértékel, majd igyekeznek a diákok akaratának eleget téve cselekedni. Ezáltal érvényesül a „Szavazati joggal rendelkezők hatalma.” Itt is szeretném felhívni figyelmeteket arra, hogy a hatalom fele- lősséggel is jár. A szavazataitoknak bizony itt most súlya van, egy bedobott szavazat nagy dolgokat dönthet el. Ezért kérünk titeket, hogy felelősséggel szavazzatok, valamint személyenként mindenki csak egy szavazatot adjon le! Az első demokráciafalas szavazás lezárult, összeszámoltuk a sza- vazatokat! A diákok 50%-a élt szavazási lehetőségével. A szavazó diákok 55%-a nagyon elégedett a megújult DÖK-kel, 7%-a elégedett, és 38%-a kevésbé elégedett! Nagyon köszönjük mindenkinek a szavazatát! Boldogok vagyunk, hogy a többségnek tetszik az eddigi munkánk, azonban figyelembe vesszük azt a 38%-ot is, akik kevésbé vannak megelégedve, és lehe- tőséget adunk nekik, hogy kifejtsék véleményüket arról, hogy ők mit csinálnának másképp! Árvai Máté (10.D) ÉLET A HETEDIKBEN… Avagy Juhász Emmával, a gimnázium 7.B osztályos tanulójával készítettünk interjút arról, hogy milyen érzés hetedikesnek lenni, és hogy miért jó egy hatalmas kupac hab. Hogyan érzed magad az interjú előtt? Nagyon izgulok, mert nem tudom, milyen kérdésekre számíthatok, és hogy meg tudom-e őket válaszolni. Adtál már bárkinek is interjút? Még soha, ezért is izgulok. Ha már egy olyan intézményben (Orsolya) voltál, ahol le is érett- ségizhettél volna, akkor miért nem maradtál ott? A tanárok sem voltak olyan jók, az osztálytársaim, az évfolyamtár- saim sem voltak számomra olyan szimpatikusak, és ezért is jöttem át ide, mert tudom, hogy ez egy jó iskola, és a tanárok is jók. Járt valakid a Széchenyibe? Igen, a nagymamám, a keresztanyám, a bátyám, a fogorvosom, a zongoratanárom, és ide jár az unokatestvérem is. Mennyivel pörgősebb a gimnáziumi élet? Igazából nem olyan sokkal pörgősebb, talán annyi, hogy újak az osztálytársak, új emberek és tanárok vannak, ez kicsit furcsa, de tet- szik. Egy kemény nap után hogyan szeretsz ellazulni? Hazamegyek, megebédelek és megnézem a sorozatom új részét. Iskolán kívül jársz különórákra? Zongorázni és táncolni. Mióta zongorázol? 4 éve. És még mindig szereted... Volt egy olyan időszak, amikor azt mondtam, hogy én mindenkép- pen abba szeretném hagyni, de anyukám azt mondta, hogy ne hagy- jam abba, mert később még megbánhatom. Kitartottam, és igaza lett. Ha választhatnál egy különleges képességet, akkor mi lenne az? Talán a repülést, és azt, hogy láthatatlan legyek. Melyik országba repülnél legszívesebben, és mennyi időre? Törökországba vagy Londonba vagy a Húsvét-szigetekre. Mini- mum egy-két hétre. Mi szerepel még a bakancslistádon? Az ejtőernyőzést is kipróbálnám. Mi leszel, ha nagy leszel? Ezt még pontosan nem tudom, de gondolkodtam már a nyomozón és a gyermekpszichológuson is. Miért pont ezeken? Inkább a gyermekpszichológus felé hajlok, és azért, mert akkor tud- nék gyerekekkel foglalkozni és segíteni is rajtuk. Van valamilyen jelmondatod, esetleg kedvenc idézeted? Nekem az a jelmondatom, hogy amit egy ember tud, azt a többi is tudhatja. Mi a szerencseszámod? Ötvenhárom. És miért? Márciusban születtem, ami ugye a harmadik hónap, és huszonötö- dikén. A hármast és az ötöst kivettem ezekből, mert ezeket a számokat szeretem, és mivel a harmincöt nem annyira tetszik, ezért felcseréltem a sorrendet, és így lett az ötvenhárom. Melyik a kedvenc ételed? Ezen már sokszor gondolkoztam, és a mézes mustáros kacsa és a paprikás csirke. Milyen egzotikus ételt kóstolnál meg? Valamilyen trópusi gyümölcsöt. Van valamilyen furcsa szokásod? Elég sok van... Például az, hogy szeretsz unatkozni. Igen, de nem is igazán unatkozni, hanem csak ülni, és olyan dolgo- kon gondolkozni, amiken addig még soha. Van kedvenc szavad? Igen, a hab. És miért? Néha arra gondolok, amit kimondok, és szerintem nagyon jó érzés egy hatalmas kupac habra gondolni. Köszönjük a beszélgetést! Wagner Zsófia