SZIG évkönyv 2019-2020, 2020-2021 | Page 77

Széchenyis közösségünk

DR . BARANYAI LENKE , A TANÁR ÉS KUTATÓ

Nyugdíjas kolléganőnk , dr . Baranyai Lenke 2020-ban már a nyolcadik helytörténeti munkáját jelentette meg . Ebből az alkalomból közlünk a vele készült interjúból részleteket . Turbuly Éva „ Jó szóval oktasd , játszani is engedd ” II . Beszélgetés Baranyai Lenke tanárnővel gyökerekről , tanítványokról , kutatásról című írása a Soproni Szemle 2021 . 1 . számában jelent meg .

BL : 1969-ben kerültem óraadóként , 1971-től véglegesített tanárként a Széchenyi Gimnáziumba , ahol 42 évig tanítottam . Akkoriban az iskola még őrizte fiúiskola jellegét . A matematika-fizika tagozaton első osztályomban mindössze hat lány volt . A tanári karban is többségben voltak a férfiak . Közben 1971 és 1974 között elvégeztem az ELTE filozófia szakát , ami a tudományok egészére való rálátást adta meg , azt a fajta racionális gondolkodást , ami a történelem művelésénél , tanításánál is szükséges , mert ott is fontos a fogalmak pontos használata , a tények közötti összefüggések megtalálása . Sokan tartják feleslegesnek , pedig nélkülözhetetlen háttértudomány . Hogyan váltál a tanári munka mellett elismert helytörténeti kutatóvá ? A Széchenyiben a történelmi munkaközösség vezetője lettem , és a kezdetektől fogva vezettem fakultációs csoportokat . Ezeknél ragaszkodtam ahhoz , hogy befejezésül valami kis önálló helytörténeti munkát készítsenek a tanulók . A cél az volt , hogy saját tapasztalatból tanulják meg , hogyan kell anyagot gyűjteni , cédulázni , jegyzetelni , egy anyagot megszerkeszteni . Sok diákom később ennek , a középiskolában választott témának , a kibővített változatát adta be szakdolgozatnak .

Hosszú ideig dolgoztam a TIT-ben , Víghné Kovács Margit idejében . Sok előadást , és egyetemi előkészítőt tartottam . Emlékezetesek az osztrák testvérszervezet , a Volkshochschule tudományos konferenciáin való részvételek , ahol Tóthné Ziegler Herta kolléganőm volt mindkét oldal szinkrontolmácsa . Mivel történelemből sokfelé felvételiztek a diákok , pl . közgázra , jogra , egyetemi előkészítőt is tartottam a TIT szervezésében , ahova más iskolabeliek , erdészek , berzsenyisek is jártak . Nagyon szerettem mindkét tevékenységet .

Kutatóvá válásom másik jelentős műhelye az 1971-ben alakult Helytörténész Asztaltársaság volt . Itt 1978-ban tartottam székfoglaló előadásomat . Horváth Zoltán levéltáros , Domonkos Ottó , Környei Attila muzeológusok , Prőhle Jenő tanár , Dávidházy István helytörténeti kutató , Dávid Ferenc művészettörténész mellett rengeteget tanultam . Az első években Askercz Éva művészettörténésszel ketten képviseltük a női nemet .

Egy újabb állomás volt a kutatói pályámon 1980 / 81 során egy posztgraduális képzés az ELTE-n . A végén dolgozatot kellett készítenünk . Nekem már a nyomdában volt Sopron

Széchenyis közösségünk munkásmozgalmáról írt könyvem . Ennek szinopszisát és két fejezetét adtam be . A forráselemzést és forráskritikát tanító Unger Mátyás és Izsák Lajos történész is arra biztatott , hogy írjam meg hozzá a polgári egyesületek és a pártok történetét . Így három éves kutatás után , 1985-ben védtem meg Sopron vármegye és Sopron gazdasági és társadalmi viszonyai az 1929 – 1933-as világgazdasági válság idején című doktori disszertációmat .

Nagyszerű élmény volt a tehetségeket gondozni . Néha meghökkentő dolgokat is tapasztaltam , például Herbszt Zolinál . Szilaj kamasz , nagy focizó volt . Az osztályában filozófiát tanítottam , és történelem egyetemi előkészítőre járt hozzám . Egyéni gondolatai voltak , szeretett vitatkozni . Később , gyönyörű verseit olvasva , egy másik személyiség tárult elém . Egy törékeny , elmúlással vívódó lélek . Ahogy Vasy Géza írta róla , nagy kanállal ette az életet , mert a lelkébe volt kódolva , hogy rövid az idő . Filozófiaórán a személyiség szerkezetének vizsgálatakor gyakran rajzoltattam a tanítványaimmal Karl Koch fatesztjét . Önelemzést tanultak általa . A rajzokat megőriztem . Ha valamelyikükkel rendkívüli , vagy tragikus esemény történt , elővettem a tesztjüket , és a visszatekintés néha megdöbbentő volt . Azért is tanulságos utólag elemezni a teszteket , mert 40 év tanítás után már életutakat lát az ember , sikereseket , vagy tragikusakat , amiket összevethet a diákként rajzolt fa képével . Könyvet írtál a Széchenyiről , illetve az intézmény egész 20 . századi történetéről . Az utolsó nárciszok című könyvemmel az iskola előtt tisztelgek , az ott eltöltött évtizedeknek állítok emléket . Ez részben iskolatörténet , részben emlékirat , részben krónika , hiszen fontos volt megörökíteni , hogy az eltöltött 42 év alatt hogyan alakultak a gyökereket jelentő hagyományok , hogy változott a szalagavatók , a ballagás , a szerenádozások rendje . A kutatások során is adódtak olyan „ forgácsok ”, mit például a diákhumor termékei , amiket meg kívántam örökíteni .

Milyen szakmai elismeréseket kaptál hosszú pályafutásod során ? Tudom , több alapítvány munkájában is részt veszel .

1982-ben lettem az oktatásügy kiváló dolgozója , 1994-ben kaptam meg az Apáczai Csere János díjat . 2001-ben a Kultúrtörténeti böngésző a Rábaköz történetéhez című könyvemért kaptam meg a Magy . Tud . Akadémia kutató tanár pályadíját . Ez a munkám bekerült a Göttingeni Egyetem Hungarica Gyűjteményébe is . 2009-ben Sopronért emlékéremmel tisztelt meg városom . 2010-ben Beled városért emlékérmet kaptam , majd 2016-ban szülőhelyem díszpolgára lettem . A kutatás mellett több jótékony célú alapítvány kuratóriumában tevékenykedtem : A rászoruló idős tanárokat és diákokat támogató Machatsek Alapítványban , a Zeneiskola Munczy Alapítványában , és a kezdeményezésemre 2000-ben alakult Régi Beled Baráti Kör alapítványában .

1995-ös nyugdíjba vonulásodat követően egészen 2011-ig megmaradtál óraadóként a Széchenyiben , de ahogy szó esett már róla , újra belevettetted magad a kutatásokba . 2001 és 2016 között öt köteted jelent meg , és elkészült a Családom története című 102 oldalas kéziratod is .