Akikre büszkék vagyunk ... nem értettségről , valamint a saját testén tapasztalt változásokról , s az egyre bonyolultabb érzéseiről írt , melyek a velük bujdosó Van Daan család fia , Peter felé irányultak . Életük borzalmas volt , de ő mégis próbálta megtalálni az új helyzet szépségét . Szerette a harangszót , könyveket olvasott , és különböző történetek írásával szórakoztatta magát . Sokszor olyan dolog okozott neki örömöt , amely számunkra teljesen hétköznapi jelentőséggel bírhat , s nem is igazán érthetjük meg , mi lehet annyira különleges benne . Neki a hatalmas megpróbáltatások közepette azonban a legkisebb és legjelentéktelenebb dolog is a boldogság forrása volt . A fenntartott optimizmus mellett azonban nem mindig volt olyan könnyű az élet napos oldalát nézni . A folyamatos bezártság és a mindennapok monotonsága a lakótársak között ellentétekhez vezetett , amelyet nehéz volt mindig figyelmen kívül hagyni . Anne saját családjában is mindig kívülállónak tartotta magát , s erre felnőtté válása még jobban rányomta a bélyegét . Hangulata folyton változott : egyszer mérhetetlen boldogság , míg máskor teljes elkeseredettség lett úrrá rajta . Nehezen irányította önmagát , s sokszor olyat is mondott , amit egyik pillanatról a másikra legszívesebben már vissza is vont volna . A sok újdonság s változás , melyeket tapasztalt , mind a fiatalkor elérésével jártak , s a napok múltával , ahogy a vég egyre jobban ráborította szürke fátylát a jelentre , Anne felnőtté vált . Élete mintha felgyorsult volna : el se kezdődött , s már véget is ért .
Peter iránti szerelme egyre erősebb lett , s nem telt el sok idő , mire rájött , hogy a fiú is viszonozza érzéseit . Élete első csókját tőle kapta , mely egyben az utolsó is volt számára a földön . Anne soha nem akart olyan lenni , mint amilyenek a szülei voltak . Azt akarta , hogy szívből szeressék , és Peter szerette őt mindennél jobban . Égő vággyal remélték , hogy a háború egyszer véget ér , s ők szabadságra lelnek , ám ez nem következett be . 1944 augusztusában felfedezték rejtekhelyüket , s begyűjtötték őket . Vajon milyen érzés lehet a tettenérés ? Amint fegyvert szegeznek a fejedhez , és te összekészíted szegényes tartozékaidat , vajon hogy tudatosulhatnak a történtek ? Két év rengeteg mindent hordoz magában , s ez egy jelentős időszaka egy fiatal lány életének . A napok , mikor biztos azt kívánta , hogy inkább dolgozna a szörnyű táborok egyikében , csak ne legyen bezárva e parányi helyre . A percek , mikor szüleit szidta szigorúságuk miatt , és a csúf szavak , melyek az íróasztal birtoklásáért a doktor felé irányultak , most mind értelmüket vesztették . Bizonyára a végnél mindent máshogy érzett , s mintha felnyílt volna a szeme . Bizonyára azt kívánta , bárcsak ismét hallaná szülei rosszallását , bárcsak ülhetne fent az emeleten magányában , vagy bárcsak megint az lenne örömének elrontója , hogy az íróasztal ismét nem lehet az övé . Szörnyűséges abba az érzésbe belegondolni , hogy vége , s hogy az a sok ismerős arc , akiket már oly régóta megszokott , most mind semmivé lesznek .
Legjobban a napló őszintesége az , amely a szívekig hatol . Egy olyan lány életéről olvashatunk , akinek vágyai vannak , reménykedik egy szebb , boldogabb jövőben , s gyermeki naivitással hisz benne , hogy egyszer minden rossznak vége lehet . Hihetetlen még csak belegondolni is , hogy a kívánságait és álmait már sohasem válthatta valóra .
Akikre büszkék vagyunk ...
Anne olyan dolgokat élt át , melyeket senki se kívánna magának . Erős , bátor lány volt , s szívből kívánom , hogy emléke örökké ragyogjon .
Hawkins Lili ( 11 . B ): Jöjj és lásd !
Jöjj és lásd ! ( Idi s smotri ) Rendező : Elem Klimov 1985
A film Fehéroroszországban , az 1940-es évek elején játszódik . A főszereplője egy kamasz fiú , Florja , aki a partizánokhoz akar csatlakozni , ezért fegyvert keres egy elhagyott , 1941-es lövészárokban – ezzel indul a film cselekménysorozata .
Édesanyja kétségbeesett tiltakozása ellenére beveszik a partizán milíciába , de nem veszik még komolyan a fiút , kisebb , jelentéktelen feladatokat adnak neki , végül hátrahagyják .
A fiú története mögött a háború általános képe bontakozik ki – nincsen hősiesség , csak erőszak és kegyetlenség , és a borzalmak sokasága .
A partizáncsapatok a film vége felé hiába találnak meg és győznek le több tucatnyi német katonát , a film befejeződésekor elmarad a megszokott katarzis – a gyilkosságok , az erőszak valószínűleg tovább folytatódik mind a partizánok , mind a nácik részéről .
A film azt üzeni , hogy a hódítások , a háborúk feleslegesek , ha ennyi ártatlan ember vesztét okozzák . Mindenkor és mindenhol .
A háborúzás borzalmait nem a politikusok , a diktátorok és a bűnössé váló vezetők élik meg elsősorban ( pedig miattuk törnek ki ), hanem az egyszerű , ártatlan emberek . A nagyhatalmú vezetőknek az emberi áldozatok száma , a pusztítás nem több , mint adat , tényező , ami szükségszerű járulék a céljaik eléréséhez , hatalmuk , sajátnak hitt területeik megszerzéséhez .
A film a náci ideológia és propaganda eszméletlen hatását és következményeit is megjeleníti .
A náci plakátokkal megjelölt kezdetek után az Einsatzkommandók népirtása jelenti a folyamat végét – szívbemarkoló a szokatlan , realista módon bemutatott vérengzés .
… és látám , mikor a Bárány a pecsétekből egyet felnyitott , és hallám , hogy a négy lelkes állat közül egy monda , mintegy mennydörgésnek szavával : Jöjj és lásd ..
A film címét a Bibliából , A jelenések könyvéből kölcsönözte a rendező . A Rend , a Világ összeomlása idején elszabadulnak a gonoszság , a pusztítás erői . A háborús szenvedéseket csak ilyen biblikus hasonlattal lehet jellemezni .
A „ Jöjj és lásd ” felszólítása arra ösztönöz bennünket , hogy vegyük szemügyre okulásul az apokalipszist , mihez vezethetnek egyes kegyetlen nézetek , törekvések , s hogy ezek miatt mennyi embertelenséget voltunk képesek , illetve lennénk képesek elkövetni embertársaink ellen .
100 |
Soproni Széchenyi István Gimnázium |
Soproni Széchenyi István Gimnázium |
101 |