1. Fizikai alapismeretek
A szilárd testek egyes vizsgálatokban merev testeknek tekinthetők, amelyek alakjukat és méreteiket semmilyen hatásra nem változtatják meg.
A statika ezen részét merev testek statikájának
nevezzük, amely a rudakból álló, statikailag határozott tartókkal is foglalkozik (1.3. ábra). Könyvünkben a merev testek statikájával foglalkozunk.
A szilárd testek statikája (amikor a test alakja
és mérete megváltozhat) a szilárdságtan, amely
a testek alakváltozásait és belső feszültségeit tárgyalja.
1.3. ábra. Statika felosztása
A következőkben bemutatjuk a fizika által használt
mértékegységeket, az átváltásokat, hogy a számításoknál ezek ne okozzanak problémát.
1.2. Mértékegységek
Az anyagok, tárgyak és jelenségek mérhető,
számokkal kifejezhető tulajdonságainak egyértelmű meghatározására, összehasonlítására
mértékegységeket használunk.
A mértékegységek használatával a különböző
fizikai jelenségekre vonatkozó mennyiségeket
egységesen hasonlíthatjuk össze egymással. Azaz
lehetővé válik tömegek, távolságok, idők stb. egymással való összemérése, összehasonlítása.
A legegységesebb, ma már mindenhol használt
mértékegységrendszer az SI. Ennek hét alapegységével és két kiegészítő egységével a fizikával kapcsolatos összes mértékegység meghatározható. Az 1.1. és 1.2. táblázatokban megadjuk
a legfontosabb mennyiségeket és azok mértékegységeit is. Az alapegységekből származtattunk
önálló nevű mértékegységeket (1.3. táblázat).
1.1. táblázat. Az SI-rendszer alapegységei
Sorszám
Az alapmennyiség
Az alapmértékegység
neve és jele
neve és jele
I.
hosszúság (l)
méter (m)
II.
tömeg (m)
kilogramm (kg)
III.
idő (t)
másodperc (s)
IV.
áramerősség (I)
amper (A)
V.
termodinamikai hőmérséklet (T)
kelvin (K)
VI.
fényerősség (Iv)
kandela (cd)
VII.
anyagmennyiség (n)
mól (mol)
Az alapmennyiség
Az alapmértékegység
neve és jele
neve és jele
VIII.
síkszög
radián (rad)
IX.
térszög
szteradián (sr)
1.2. táblázat. Az SI kiegészítő egységei
Sorszám
6