Mozgó töltések | Page 34

A mozgó töltések 10.B 2013/2014. 1808-ban hatalmasat fejlődött ez az iparág, mert ekkor találták fel az első elektromos világítást. Ezidáig nyílt lánggal világítottak, tűzzel, olajmécsessel vagy fáklyával, de túl nagy előrelépést nem értek el ebben a témában. Az angol származású Humphry Davy feltalálja az ívlámpát. Ez a technológia úgy működik, hogy a galvánelem pólusait két szénrúddal összeköti, és azokat közelíti egymáshoz. Az így keletkezett feszültség a szűk részben ionizálja a levegőt, a szikrák átcsapnak és áram keletkezik. Sajnos ezt a felfedezést még nem tudta hasznosítani, mert a szénrúd hamar leégett, a közöttük keletkező nagy rés már nem tudta a levegőt ionizálni, így áram se keletkezett. Később azonban nagy haszna volt a felfedezésének. 1832-től már egyre több helyen gyertya helyett petróleumlámpát használnak, ami jóval tovább tart, mint a gyertya, és biztonságosabb is. 1836-ban Irinyi János szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte). 1846-ban feltalálják a gépi üvegfúvást és ennek a találmánynak nagy szerepe lesz az izzólámpák tömeggyártásában. 1848-ban megszerkesztik az első olyan ívlámpát, amiben a szénrúd nem ég le nagyon hamar, azaz gondoskodik a szénrúd előre tolásról, így már használható a világítás. 1854-ben elkészítik az első zárt üvegbúrában használt, elszenesített bambuszszálat. Ezt az izzólámpát, mint olcsó áramforrást, később tökéletesítik. 1880-tól a technika fejlődése felgyorsította a kutatást is. Feltalálták a háromfázisú rendszert, ami képes az elektromos áramot kábelen keresztül távolabbra eljuttatni. 1885-ben Charles Fritts készítette el az első használható igazi napelemet. Ezt a típusú világítást a mai napig használjuk. Egy táblán szelén réteget vékony és félig átlátszó aranyfilmmel vont be, ami folyamatosan tudott áramot termelni. Magyarázatot nem nagyon tudtak adni a történtekre, mert akkoriban még nem volt ismert a Napból származó teljes energiaspektrum felépítése. 1913-ban előállítják a wolframszálat, ami tartóssá teszi az izzólámpát. 1936-ban Budapesten, a Budapesti Ipari Vásáron mutatják be a kripton égőt. Ez a világítás már elég hosszú ideig képes megfelelő fényt biztosítani. A gomba formája a mai napig megmaradt. 1938-ban megjelenik az első fénycső. A fénycsőben alacsony nyomású nemesgáz vagy higanygőz található, ami elektromos árammal való gerjesztés hatására fényt bocsát ki. A lámpa színét az alkalmazott nemesgáz határozza meg. Széles körben elterjedt, jó hatásfokú alakú fényforrás. Gyakran tévesen neon-csőnek nevezik. A neoncső reklámvilágításra szolgál. 33