V. FEJEZET
GRAFIKONOK, DIAGRAMOK, STATISZTIKA
1. Mintapélda
A 17 fős osztály 50 pontos matematika dolgozatának pontszámai a javítás sorrendjében
az alábbiak szerint alakultak: 15; 34; 10; 28; 49; 38; 30; 21; 28; 50; 37; 35; 26; 15; 20; 3; 29.
A jegyeket a következő szerint állapította meg a tanár:
0 – 12 pont: elégtelen;
12 – 24 pont: elégséges;
25 – 34 pont: közepes;
35 – 41 pont: jó és
42 – 50 pont: jeles.
a) Készítsünk gyakoriság táblázatot a kapott érdemjegyek alapján!
b) Szemléltessük többféleképpen az osztályzatok megoszlását!
Megoldás
a) A gyakoriság táblázat olyan táblázat,
melynek első oszlopában az összegyűjtött adatok szerepelnek, lehetőleg
növekvő vagy csökkenő sorrendben,
a második oszlopában pedig az
egyes adatok előfordulásának száma
látható. A feltételek alapján a pontszámokhoz érdemjegyeket rendelünk, majd gyakoriság táblázatban
összesítjük őket.
Érdemjegy
Tanulók száma
1
2
2
4
3
6
4
3
5
2
b) A vonaldiagramot és az oszlopdiagramot koordináta-rendszerben ábrázoljuk. A vízszintes tengelyen jelöljük
az érdemjegyeket, a függőleges tengelyen pedig a gyakoriságot. Fontos
jelezni, hogy melyik tengely milyen
adatokat szemléltet.
Oszlopdiagram esetén a kapott
érdemjegyek fölé megfelelő magasságú oszlopokat rajzolunk. Vonaldiagram esetén pontokat ábrázolunk,
majd összekötjük őket egy törött
vonallal. (A pontokat összekötő szakaszoknak nincs matematikai jelentése,
azok a növekedést, illetve a csökkenést szemléltetik.)
115