12. Épületek fenntartása és üzemeltetése
Fenntartási
tevékenységek
Üzemeltetés
Karbantartás
Felújítás
Beruházási
tevékenységek
Korszerűsítés
Átalakítás
Bővítés
12.1. Az épületek ciklusideje,
élettartama, fogalmak
Amit emberi kéz alkot, az fenntartás, felújítás, karbantartás vagy a szükséges megerősítések nélkül előbb–utóbb
tönkremegy, használhatatlanná válik. Ennek tudatában szerepel az építőipari jogszabályok között olyan rendelet, amely
az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szól.
Az élettartam és az állékonyság szempontjából jelentős
épületszerkezetek kötelező alkalmassági ideje általában 10
év, míg a szerkezet szempontjából kevésbé mértékadó elemek kötelező alkalmassági ideje 5 év. A kötelező alkalmasság azt jelenti, hogy a tetszőleges anyagokkal és technológiával létrehozott épületnek a meghatározott időtartamra a
rendeltetésszerű használatra biztonsággal megfelelőnek kell
lennie. Bár a rendelet a teljes épületekre, építményekre kötelező alkalmassági időt nem ír elő, a szakmában az állandó
használatú épületek esetében általában min. 20–50 esztendős fennmaradással számolnak. Az alkalmassági idő alatt a
következő tevékenységeket lehet az épületen végezni.
Fenntartási tevékenységek:
–– Üzemeltetés: minden olyan tevékenység, amely a rendeltetésszerű használat és az épület összhangját hivatott biztosítani (pl. takarítás, gépészeti rendszerek üzemeltetése).
– Karbantartás: ide tartoznak az olyan megelőző tevékenységek, amelyek az épület vagy a szerkezetek tönkremenetelének megelőzésére irányulnak (pl. liftek ellenőrzése, ereszcsatorna takarítása stb.).
356
Rekonstrukció
Rehabilitáció
Revitalizáció
– Felújítás: egyes anyagok, szerkezetek, berendezések az
eredetivel azonos műszaki színvonalra kerülnek, felújítással vagy cserével (pl. homlokzat festése).
Beruházási tevékenység:
–– Korszerűsítés: az eredetinél magasabb műszaki színvonalú anyagok, termékek, berendezések beépítése (pl.
nyílászárók cseréje).
– Átalakítás: az eredeti funkcionális elrendezés megváltoztatása (pl. válaszfal kivétele, szoba leválasztása).
– Bővítés: a meglévő létesítményhez új hasznos területek létesítése, kialakítása (pl. új épületszárny csatolása,
emeletráépítés, tetőtér beépítése).
– Rekonstrukció: az eredeti épületszerkezetek részleges
vagy teljes cseréje (pl. fedélszék teljes cseréje).
– Rehabilitáció: az eredeti épület teljes rekonstrukciója,
egyben új funkcionális elrendezés kialakítása a jobb
használhatóság érdekében (pl. régi ipari épületből irodaház kialakítása).
– Revitalizáció: részben vagy teljesen használaton kívüli
helységek, épületek megfelelő korszerűsítési vagy rekonstrukciós beavatkozások utáni ismételt használatba
vétele.
12.2. Épületdiagnosztika
Az épületdiagnosztika az épületek vagy épületrészek
hibáinak feltárásával foglalkozik. A kapott eredmények
alapján lehet a helyreállítási és állagmegóvási munkákat
megtervezni, elvégezni. A tevékenységhez tartozik még az a