F E S Z T I V Á L O K vé, hogy a megmutatás hideg és intellektuális, szinte felmutató. Izgalmas volna diskurálni az el?készítésr?l, a játéknyelvr?l, a téma kibontásáról. szándék lesz, erejéb?l adódóan transzcendens a kamaszok játékvilágához képet. Olyan er?, amihez képest meg lehet határozni magad, ami néha láthatatlanná válik, nem tudni jót vagy rosszat akar-e. Izsó Angelika és Püspöki Péter jó ízléssel, jó tempóban lép ki és be az aktuális színpadi történésekbe, amikor „csak” jelen vannak, azt természetesen teszik. Ami fontos, hogy a játszó kamaszok szintén természetesen m?ködnek, miközben pontos, zárt képekb?l, zárt ritmusokból, zárt párbeszédekb?l komponálódik az el?adás. Ez a zártság nem párosul katonai fegyelemmel, sem polgári nevelés? hanger?vel – ezek jóles? határátlépések netán hibák?
A fesztivál talán leginkább megérint? el?adása a miskolci ANGYALUGRÁS, ahol a diákcsoport, és a két feln?tt szerkeszt?-rendez? játszik együtt. Persze amíg azon flesselek, hogy anyukám és Háy János, addig lehet, hogy elfogult vagyok A bogyósgyümölcskertész fia, A gyerek és a Völgyhíd momentumaiból építkez? anyaggal. Mégsem ennyire egyszer?, az Angyalugrás ugyanis er?s kérdéseket vet fel, gördülékeny és zsigeri nyelven, amit átitat a Háy szövegeire jellemz? természetes líraiság. Ráadásul kamaszok és feln?ttek magától értet?d?en játszanak együtt, a rendez?i figyelem aktív alkotói
8
Az el?adás attól m?ködik, hogy a forma és tartalom organikusan hat egymásra. A f?szerepl? srác h? szeretne lenni a rockandrollhoz, a család, a falu, az iskola, a város, a szobatársak, a nevel?k, pedig folyamatosan próbára teszik a hitét (vagy a vágyát?).