T A L L Ó Z Ó
KÖRBEÉR
Bár a cím a Tibeti Halottaskönyvre utal, az alkotók már az alcímben (Fizikai színházi el?adás a Tibeti Halottaskönyv inspirációjára) jelzik, hogy a m? csak a kiindulópont volt. És valóban, ez a Halottaskönyv nem kizárólag és nem is els?sorban a halálról szól. Vagy ha arról, akkor jóval tágabb értelemben, mint ahogy általában gondolunk rá. Inkább az élet körforgásáról, az egyes életszakaszok váltakozásáról, arról a folyamatos búcsúzásról és megérkezésr?l, amelyben az életünk telik. Különben meg ez egy olyan el?adás, amire nem is nagyon lehet azt mondani, hogy általában szól valamir?l, mert azt, hogy kinek mir?l, a szokásosnál is jobban befolyásolja, hogy az adott néz? milyen életszakaszban, milyen búcsúzások és találkozások el?tt vagy után jár éppen, de az is, hogy mennyire áll közel hozzá ez a (szinte) szavak nélküli, szándékoltan lassú és meditatív fizikai színház. Az el?adás három, egymáshoz több ponton kapcsolódó et?db?l épül fel. Az els?ben egy öregaszszony és egy vándor találkozik, el?bb az öregasszony ápolja a férfit, majd szerepet cserélnek. A másodikban egy kisgyermekes anya és egy id?s férfi szerepel, a harmadikban két szerzetes. Amit látunk, az nem áll össze elmond23
ható történetté, de érzékelhet?en nem is ez a cél, hanem az, hogy az egyes életszakaszokról és a bennük él?k találkozásairól gondolkodjunk. A szerepl?k folyamatosan változnak: a haldokló vándor er?re kap, az öregemberb?l csecsem? lesz, az anya az öregasszony kend?jét szüli meg, a szerzetesb?l orosz katona válik. Utak vezetnek fölfelé és lefelé, oda és vissza, kacskaringóznak, id?nként körbeérnek. Az utak és a körök a látványvilágban (Pignitzky Ádám munkája) is megjelennek: az el?adás elején a színpad hátterében felfelé tartó vándor képe, a harmadik részben a rizsszemekb?l öntött es?, majd az azokból kirajzolt ívek, körök, mandalaszer? alakzatok is meghatározó elemei ennek a látványvilágnak. Néhány jelentéses tárgy: az id? múlását metronómszer? lengéssel érzékeltet? teáskanna, a (Halottas)könyv, amelybe újabb és újabb bejegyzések kerülnek, az üres oldalaira pedig fákat festenek, egy öntöz?kanna; és a szintúgy jelentéses, egyszer? anyagválasztás: k?, víz, gabonaszemek, papír – egységessé teszik az el?adás képi világát. Ebb?l lóg ki a katonai zubbony az ötcsillagos sapkával, de nem véletlenül, mert ezzel a különben id?tlen el?adásba egy id?ben valamenynyire elhelyezhet? másik kultúrkört is behoznak. Ide kapcsolódik, hogy a halandzsa- vagy in-