Bevallom, annyi - mások számára bizonyára jelentéktelen - emlékem van,
amelyeken leginkább csak én vagy a barátaim nevetnének. Ezek közül
akartam válogatni, amikor felkértek e kis összefoglalóra. Aztán minél
többet gondolkodtam, annál inkább csak komolyabbá váltak szavaim, és
egyre jobban sikerült az iskoláról elkanyarodnom a tanárokra. Persze, itt
van némi képzavarom, mert az iskola az nem is konkrétan az épület,
hanem az osztálytársak és a tanárok alkotta közeg. Emlékezetes marad
nekem a Teleki 1998-2004-es időszak, s hiszem, hogy tanárainknak is
emlékezetesek maradtunk, hiába jönnek évről-évre az újabb arcok.
Ajánlom mindenkinek, hogy időnként kotorásszon kicsit az
emlékbatyujában, jó visszatekinteni. Jó volt ide tartozni, jó közösséget
alkottunk, jó kezekben voltunk, jó irányt kaptunk. Mi mást is mondhatnék
még? Boldog harmincadik születésnapot!
Garai Antal (Atom)
fotóriporter
53