élet kiválósága került ki az intézményből , hogy azután megmutassa igazi értékét nagyobb közössége örömére .
Nekem jutott az a megtisztelő feladat , hogy köszöntőmmel útjára bocsássam ezt az évkönyvet , amely mazsolázgat az intézet történetéből és jelenéből . Hiszem és tudom , hogy a múlt ismerete és megértése nélkül nem érhetünk el eredményeket a jelenben . Ezért lesz hasznos felidézni a múlt emlékeit , a régi tanárok és mesterek , szakoktatók emlékét , akik hittel és lelkesedéssel teljesítették hivatásukat , amiért utólag is nagy tisztelettel adózom .
Abban a szerencsés helyzetben vagyok , hogy 1986-tól - mint az iskola első igazgatója - részese és szervezője lehettem az intézmény , akkori nevén a 411 . számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet beindításának . Olyan időszakban , amikor a jogelőd 405 . számú Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában a zsúfoltság már-már elviselhetetlen volt , ahol az akkor több mint 2500 fős tanulóifjúság oktatása 86 osztálycsoportban , folyamatosan délelőtt és délután , két műszakban folyt . Elkerülhetetlenné vált az iskola szétválása , egy új szakképző iskola létesítése . Ennek az új iskolának az Oladi lakótelep adott otthont . 1986 . szeptember elsején – noha az épület körül még folyt a tereprendezés , és az általános iskola , valamint a nevelési központ építése zajlott – megkezdődött 16 tanteremben és 2 szakcsoporti foglalkoztatóban 39 osztálynak ( sajnos itt is két - délelőtti és délutáni – műszakban ), összesen 1172 tanulónak a képzése . Egyelőre tornaterem , öltözők és szabadtéri sportpályák nélkül . Az oktató-nevelő munkáról 34 tanár és 23 iskolai állományú szakoktató gondoskodott , munkájukat 24 adminisztratív és technikai dolgozó segítette . Az indulásnál sem avatás , sem ünnepség , sem szalagátvágás nem volt , a tanév az egyébként szokásos tanévnyitó ünnepéllyel kezdődött , melyen a fenntartó nem képviseltette magát .
A megalakult nevelőtestület vezetésemmel olyan iskolát álmodott meg , ahová örömmel jönnek a gyerekek , ahol a pedagógusok számára biztosított a szakmai kiteljesedés , olyat , amellyel a szülők is elégedettek , s a szakma is elismeri , elfogadja azt . Küldetésnyilatkozatunkban szolgáltató szervezetként definiáltuk magunkat , amely során a meghonosodó építő- , fa- , könnyű- és szolgáltatóipari szolgáltatást igénybevevők – a tanulók és a szülők – elvárásainak szerettünk volna megfelelni az iskola lehetőségeinek
44