2. Falazatok anyagai, falazóelemek
A képlékenység nem mérhető tulajdonság. Mindig az esetenkénti minta alapján kell meghatározni, hogy az agyag alkalmas-e a formázásra.
A formázhatóságot alapvetően meghatározza az agyag agyagásvány-tartalma. Ennek függvényében kövér és
sovány agyagot különböztetünk meg.
2.3. ábra. Kövér agyag
Ez a tulajdonság szemrevételezéssel állapítható
meg. A kövér agyagok (2.3. ábra) magas agyagásvány-tartalmúak, előkészítés után képlékenyek, zsíros tapintásúak, igen jól formázhatóak.
A megfelelő konzisztencia eléréséhez sok víz
hozzáadása szükséges, emiatt száradáskor az
agyag erőteljesen zsugorodik, felületén repedések képződnek (2.4. ábra).
A sovány agyag érdes tapintású, könnyen
morzsolható, zsugorodásra kevésbé hajlamos.
Sovány és kövér agyagok keverésével optimális
képlékenységű nyersanyag állítható elő.
2.4. ábra. Zsugorodásból származó repedések
és alakváltozás a kisméretű téglán
HF 2.
Járjon utána, mi okozza a zsugorodást, mi történik a folyamat
során!
A szükségesnél kövérebb agyagok soványító
adalékok hozzáadásával kellő minőségűre alakíthatók. Ilyen lehet például a téglagyártásnál
felhasznált kvarchomok, téglatörmelék, pernye.
Ennek ellentettjét érjük el igen nagy agyagásvány-tartalmú anyagok hozzáadásával, melyek
az alapanyag plasztikusságát növelik. A kerámiatermékek végső tulajdonságukat égetéssel
érik el. Az égetési hőmérséklet csökkentése
érdekében ömlesztő adalékokat adunk az agyaghoz, mely szinte kivétel nélkül földpátokból áll.
A nyers szilárdság a feldolgozás és a gyártási folyamat