Egyéni cselekvési lehetőségek • Klíma Kódex klímamódex_lakossági_01_30 | Page 153

ÉTELEINK KIBOCSÁTÁSÁNAK JELLEMZŐI
Mennyi üvegházhatású gázzal jár az étkezésünk?
Elsősorban ez attól, hogy mit eszünk, de emellett sok
más tényező is közrejátszik. Néhány alapvető szempont
azonban meghatározó abban, hogy étkezésünk végül
mennyi kibocsátással jár.
1. Az import ételek akár több, mint tízszer magasabb
kibocsátással járhatnak, mint az itthon, ugyanolyan
technológiával előállított élelmiszerek
Minél messzebbről érkezik az áru, annak fogyasztása
végső soron annál magasabb kibocsátással jár – nagy-
jából függetlenül attól, hogy mivel szállították ide.
Csak egy példa: egy helyben megtermett, szezonban
fogyasztott alma kibocsátása mindössze tizenötöde a
messziről szállított, hűtőházban tárolt almáénak. A fel-
dolgozás, hűtés és szállítás mind-mind növelik ugyanis
az üvegházhatású gázkibocsátást.
2. Az állati eredetű élelmiszerek előállítása jóval több
kibocsátással jár, mint a kizárólag növényi eredetűeké .
Az eltérés hús-, illetve növényfajtától függően akár
40-szeres is lehet!
Az állattenyésztés is növénytermesztéssel kezdődik,
hiszen a takarmánynövényeket is meg kell termelni.
Növényi eredetű táplálékainkhoz képest a húsok előál-
lítása számos további lépést igényel az állatok felneve-
lésétől kezdve, azok feldolgozásán át a szállításig. Ezek
mindegyike jelentős üvegházhatású gázkibocsátással
jár.
3. A sok adalékanyagot tartalmazó élelmiszerek előál-
lítása többlet-kibocsátással jár
Az élelmiszeriparban használt adalékanyagokat
egyesével le kell gyártani, mégpedig ezek mindegyike
energia-, többségük pedig egyben vízigényes folyamat
is. Minél több adalékanyagot tartalmaz tehát ételünk,
összességében annál több üvegházhatású gáz kibocsá-
tást eredményez az előállítása!
4. A csomagolás jelentősen megnöveli az élelmisze-
rekhez kapcsolódó kibocsátásainkat!
A papír és műanyag előállítása roppant energia-és
vízigényes! Minél több ilyen rétegbe burkoljuk ételein-
ket, végső soron annál több az azok elfogyasztásához
kapcsolódó kibocsátás. Gondoljunk a díszcsomagolás
alján megbújó csokoládéra: nem feleslegesen károsítjuk
éghajlatunkat azzal a sok papírral, amelynek alján végül
alig néhány édességet találunk?
5. Élelmiszereink hulladékformában is hozzájárulnak
az éghajlatváltozáshoz
A kidobott élelmiszerek lebomlása üvegházhatású
gázképződéssel jár. Márpedig túl sok étel végzi a kuká-
ban. Egyes felmérések szerint hazai nagyvárosainkban
a hulladéklerakóba kerülő szerves hulladéknak akár
háromnegyedét élelmiszerhulladék teszi ki!
Klímabarát étkezés? Igen, ilyen is van!
Étkezési szokásaink megváltoztatása nem tartozik a
pénzigényes, bonyolultan kivitelezhető megoldások
közé, hiszen jórészt „csak” elhatározás kérdése, hogy
mit eszünk. A klímabarát étrend ráadásul még olcsóbbá
is teheti életünket. Alapelvei a következők:
- Együnk kevesebb húst!
- Igyekezzünk minél közelebb megtermett élelmiszert
fogyasztani!
- Együnk szezongyümölcsöt, zöldséget!
- Kerüljük a túlságosan feldolgozott, sok adalékanyagot
tartalmazó ételeket!
- Válasszuk a kevésbé becsomagolt árut!
- Főzésnél figyeljünk az energiatakarékosságra!
- Mindig dolgozzuk fel az ételmaradékokat!
Mindehhez kívánnak ötletekkel szolgálni a klímakönyv
következő fejezetei.
TUDTA?
Ha valaki napi 4 bögre fekete teát
iszik és csak annyi vizet forral fel
hozzá, amennyi éppen szükséges,
30 kg üvegházhatású gázt bocsát ki
egy év alatt - éppen annyit, mintha
egy átlagos autóval 64 km-t tenne
meg.
153