ENDRESZ CSOPORT
közíró. 14.00 órakor a vasúti híd déli hídfőjénél található
emlékműnél Waszlavik (Gazember) László tangó-
harmonikázik, katonadalokat énekel. E két programmal
emlékezünk 1919. május 1-je Hőseire.
A komáromiak felelőssége, hogy
az áldozatok bátorsága, haza-
szeretete, hősi halála ne menjen
feledésbe…
Mindenkit szeretettel várunk!
A komáromi
véres május elseje
Könnyeink nedves fátyolán át
tekintünk vissza május elsejére,
amikor leszállottak közénk a gyásznak, a pusztulásnak
engesztelhetetlen szellemei és véres bosszút álltak ezen a jobb
sorsra érdemes, ártatlan varoson. Kezünkben megremeg a
toll, amikor a kiállott borzalmakat kellene leírnunk és
megütnünk a szenvedésnek és fájdalomnak igaz hangjait, mely
a város minden polgára lelkén átviharzott. Miért is sújtják ezt
a várost a csapások, miért bűnhődnek az ártatlanok ezrei
bűntelenül, miért hull patakokban ma is a drága magyar vér,
mely négy éven át oly bőségesen ömlött tőlünk idegen
érdekekért és célokért?
(Komáromi Lapok, 1919. május 10.)
98 éve, 1919. május 1-én Komáromban zajlott a trianoni
békediktátumot megelőző legvéresebb területvédő össze-
csapás. A harc a megszálló cseh légionáriusok és a magyar –
győri, tatai, tatabányai és komáromi – munkások, leszerelt
katonák között zajlott. Kun Béla és a magyar Vörös Hadsereg
tiltása ellenére ezek a magyar emberek megkísérelték a város
északi részének visszafoglalását, melyért a legdrágább
kincsüket, az életüket adták. A kezdeti sikerek után a
megszállók haditechnikai fölénye megfordította az ütközet
kimenetelét és brutális mészárlás vette kezdetét. A csehek az
Erzsébet szigetre szorult a hazafiak fejét puskatussal verték
szét, szuronnyal szurkálták halálra és sokukat bele-
kényszerítették a Dunába. Nem akarták pazarolni a
puskagolyót… A borzalmas vérengzés olyan méretet öltött, és
olyan barbár volt, hogy az áldozatok azonosítását megkísérlő
halottkém is rosszul lett.
A vállalkozás sikertelensége, illetve a mészárlás brutalitása
a magyar és csehszlovák történelemírást is arra ösztönözte,
hogy ezt az eseményt fedje „jótékony” feledés. Mi,
komáromiak azonban nem tehetjük meg, hogy a balassa-
gyarmati „cseh kiverés” és a Rongyos Gárda nyugat-
magyarországi harcainál is több áldozatot követelő
események áldozatai előtt ne hajtsunk fejet, emléküket ne
őrizzük. Ezen a napon 2-300 ember áldozta életét a
városunkért, Komáromért!
2017. május 1-én 10.00 órakor az észak-komáromi
katolikus temetőben tartunk megemlékezést, beszédet mond
Zetényi-Csukás Ferenc a Horthy Miklós Társaság elnöke,
21