Ácsszerkezetek | Page 9

4. Mérnöki fakötések A szegek elrendezését tekintve megkülönböztetünk hálós kiosztású, eltolt kiosztású, valamint ferde vonalú szegezett kapcsolatokat (4.4. ábra). A kapcsolódó faelemek egymáshoz viszonyított helyzete alapján lehet merőlegesen csatlakozó és ferdén csatlakozó szegezett kötés. A szegezett kötések készítésénél a következőket kell figyelembe venni: ‒‒ A kapcsolatot úgy alakítsuk ki, hogy a szegek csak nyírásra legyenek igénybe véve (húzásra és nyomásra sohasem vehetők igénybe). ‒‒ A szegek átmérője és a kapcsolt faelem vastagsága közötti összefüggést (karcsúsági szám) mindig figyelembe kell venni. ‒‒ Egy szegezett kötéshez állandó szerkezetnél legalább 4 db, ideiglenes szerkezetnél legalább 2 db szeget kell használni. ‒‒ Az erő irányában a teherbírás korlátozása nélkül max. 6 db, a teherbírás korlátozásával pedig legfeljebb 16 db szeg helyezhető el. ‒‒ 180 mm-nél szélesebb fa szerkezeti elem esetén legalább háromsoros, ennél keskenyebb elem esetén legalább kétsoros szegezés alkalmazandó. ‒‒ A legkisebb szegtávolságára vonatkozó előírásokat a 4.4. ábrán mutatjuk be (d = szegátmérő). ‒‒ A legnagyobb szegtávolság rostirányban 40 d, rostirányra merőlegesen 20 d. ‒‒ A szegeket mindig merőlegesen verjük a fába. ‒‒ A vékony faelemeket tompított hegyű szegekkel célszerű kapcsolni, mert a hegyes szeg könnyen megrepeszti a fát. A  szegek hegyét kalapáccsal tudjuk eltompítani. ‒‒ A fa rostjaival párhuzamos bütübe vert szeg nem tekinthető teherviselőnek. ‒‒ A 6 mm vagy annál kisebb átmérőjű szeg előfúrás nélkül beverhető, ennél nagyobb átmérő alkalmazása esetén azonban 0,8 d vastagságú előfúrást kell alkalmazni (d: szeg átmérője). ‒‒ A szegek egy vagy több sorban helyezhetők el. Egy szegsoron belül a szegeket egyenes vonal mentén, illetve eltoltan üthetjük be. 4.4. ábra. Szegezett kötések elrendezési lehetőségei és az alkalmazandó minimális szegtávolságok 72 ‒‒ Az egymás utáni szegeket az egyenes vonal váltakozó oldalain verjük be, ezáltal nem kerülhetnek ugyanabba a szálba.