16. Fa födémszerkezetek
16.3. Hagyományos fafödémek
szerkezeti megoldásai
16.3.1. Fal–födémgerenda kapcsolat
A fa födémgerendák a falszerkezetekre támaszkodnak, ami egyben azt is jelenti, hogy a felfekvési
felületen adják át terheiket.
Valamennyi fafödémnél a falra való feltámasztást
úgy kell megoldani, hogy a gerendavéget megfelelően szellőző (2-3 cm-es) légréteg vegye körül.
Így megelőzhető a fagerenda fülledése és penészedése. Szintén a nedvesség elleni védekezés
miatt nem közvetlenül a falra, hanem szigetelőlemezre kell fektetni a gerendákat.
A vasbeton elterjedése előtt nem készültek
koszorúk. A falszerkezet és a födém együttdolgozását a gerendákkal párhuzamos és az arra
merőleges irányban egyaránt falkötő vasakkal
biztosították (10/40–10/50-es laposvasak).
A falra merőlegesen elhelyezkedő fagerendák végeire oldalról rövid bekötővasat szegeztek. Ezek a falakba süllyesztett függőleges
áttolóvasakhoz kapcsolódtak (6.8. ábra). A falkötő vasak hossza a födémgerenda méretének
függvényében változott. Az áttoló- és bekötővasakat a téglák közötti függőleges hézagokba
helyezték el, cementhabarccsal befalazva. A rögzítés nem kerülhetett falnyílás alatti parapetfalba
vagy nyíláskiváltás fölé.
16.7. ábra. Borított gerendafödém
271