Lépcsők rajzai
14. fejezet
14.3.2. Húzott fokú lépcsők
szerkesztése
a járóvonal pontos megadása. Húzott fokú lépcsők esetében
általánosan elfogadott, hogy a járóvonal a karszélesség felezőpontja és a külső oldali harmadolópont közötti szakasz
felezőpontjára illeszkedő vonal (14.16. ábra).
Húzott fokú lépcsőket helytakarékossági okokból készítünk, elsősorban családi házak, lakások belső lépcsőiként. A kialakítás lényege, hogy a lépcsőfordulóban a lépcsőkar folytatódik.
A járóvonal a fordulóban követi a fordulás ívét, a pihenő helyett
húzott lépcsőfokokat alakítunk ki, vagyis a felfelé haladás folyamatos, csak az iránya fordul (14.15. ábra). Legtöbbször 90°-ban
elforduló és 180°-ban visszaforduló, húzott fokú lépcsőket
építünk. Minden esetben egy lépcsőkar van, ami elfordul.
A fordulóban a lépcsőfokok élei nem párhuzamosak, hanem
összetartóak.
A szerkesztés megkezdése előtt el kell végezni a szükséges
számításokat, vagyis meg kell határozni a fellépések számát,
a fellépési magasságot és a belépési szélességet. Meg kell adni
a karszélességet, a lépcső tervezett alaprajzi helyét, a lépcsőkar alakját és a kapcsolódó épületszerkezeteket.
A húzott fokú lépcsők szerkesztésének alapvető célja, hogy a
járóvonal mentén végighaladva kényelmes és biztonságosan
használható lépcsőt hozzunk létre. A szerkesztés során először
mindig az alaprajzot rajzoljuk meg, ezután következik a többi
nézet, illetve metszet. A lépcsőkar pontos alaprajzi elrendezése
csak a járóvonal megrajzolása és a lépcsőfokok felmérése után
lesz ismert.
A húzott fokú lépcsők pontos kialakítását az alapadatok ismeretében szerkesztéssel határozzuk meg. Többféle szerkesztési módszer alkalmazható. A szerkesztés alapvető feltétele
90°-ban elforduló, húzott fokú saroklépcső
szerkesztése
A 14.17. ábrán egy 90°-ban elforduló, húzott fokú saroklépcső
alaprajzának szerkesztését mutatjuk be.
1. Felrajzoljuk a lépcsőt határoló falak, valamint a lépcső alaprajzának kontúrját, a lépcsőforduló tengelyvonalát, valamint
a járóvonalat.
2. A járóvonal és a lépcsőforduló tengelyvonalának metszéspontjától indulva mindkét irányban felmérjük a fokszélesség felét (sz/2) a járóvonalra. Ezután a két ponttól indulva
mindkét irányban sorba felmérjük a lépcsőfokok szélességét (sz).
A fellépések (így a lépcsőfokok) száma adott. A szerkesztés
során, a rendelkezésre álló hely ismeretében véglegesítjük,
hogy a lépcsőfordulótól lefelé és felfelé hány fok kerül.
3. Megszerkesztjük a középső húzott lépcsőfokot. Két éle a
forduló tengelyvonalán egy pontban (K) metszi egymást.
Ezt a pontot úgy kell felvennünk, hogy a következő szabály
teljesüljön: a lépcsőkar belső szélétől 20 cm-re felvett –
járóvonallal párhuzamos – segédvonalon mérve a húzott
fokok fokszélessége nem lehet kisebb, mint a járóvonalon mért fokszélesség fele (sz/2-nél).
A K pontból a járóvonalra felmért első két osztóponton
(6; 7) keresztül egy-egy egyenest húzunk, így megkapjuk
a középső húzott lépcsőfokot.
4. A kényelmi szempontokat figyelembe véve tetszőlegesen
megadjuk a húzott és egyenes lépcsőfokok határait (jelen
esetben a 3. és a 11. lépcsőfok képezi a határokat). A húzott
fokok általában szimmetrikusan helyezkednek el, vagyis
a lépcsőfordul ́ѕ