Zalai Gazdaság - Szakképzési Különszám Zalai Gazdaság - szakképzési különszám

SZAKKÉPZÉSI KÜLÖNSZÁM ZALAEGERSZEGI DUÁLIS KÉPZŐKÖZPONT A duális képzés nagyon leegyszerűsítve gyakorlatorientált kép- zést jelent, és a német ipari gyakorlatból terjedt el Európa-szerte. Célja, hogy az elméleti tudást „élesben”, vállalkozói környezet- ben végzett gyakorlati oktatás mélyítse el, legalább az elméleti képzés időtartamának megfelelő, de inkább azt meghaladó idő- tartamban. A konstrukció minden fél számára hasznos: a tanuló tényleges munkatapasztalatot is szerez, miközben szembesül a választott szakmája legújabb technológiáival, a vállalkozó jól és megfelelő irányban képzett utánpótlásban reménykedhet, miköz- ben az állami oktatás vállát kevésbé nyomja a technológiai meg- felelés kényszere és – nem utolsósorban – anyagi terhe. Fontos látni azt is, hogy a technológiai fejlődés eltérően érinti az egyes szakmákat, szakmacsoportokat, ebből következően a duális gya- korlati képzés más szempontok szerint mutat előnyöket a jár- műiparban, az építőiparban, vagy a személyes szolgáltatásokat nyújtó szakmákban. Duális képzés eddig is volt Magyaror- szágon, az új szakképzési törvény azon- ban kiterjeszti és meghatározó szerepet szán a konstrukciónak, amelybe partner- ként a gyakorlati oktatást vállaló vállalko- zások mellett olyan különleges cégek is részt vesznek, mint amilyen a néhány éve létrejött Zalaegerszegi Duális Képzőköz- pont Kft. A vállalkozást a zalaegerszegi önkormányzat támogatása mellett zalai kis- és középvállalkozások azt felismerve alapították, hogy külön-külön nem len- nének képesek a legmagasabb szinten biztosítani a gyakorlati oktatást. Az sem véletlen, hogy pont Zalaegerszegen jött létre az első duális képzőközpont, amely az alapítók igényei mellett a város gaz- daságának jövőjét is figyelembe véve szervezi a gyakorlati képzéseket. A város ugyanis nagyon komolyan elkötelezte magát az egyik legmeghatározóbb, egy- ben leginnovatívabb iparág, a mobilitási ipar irányába, célul tűzve ki, hogy nem csupán követője, de alakítója is kíván len- ni annak. Ezzel pedig a településre vonz- za a kutatás-fejlesztést, a gyártástechno- lógia jövőjét meghatározó technológiai cégeket, amelyeket, reményei szerint in- 8 ZALAI GAZDASÁG tegrálni is képes lesz a létrejött képzési és technológiai központba. Ma a csúcstechnológiát alkalmazó ipari vállalatok esetében néhány év alatt elavul a tudás és az eszközpark – mondja Nagy András, a kft. ügyvezetője – és ezt a gyors változást az oktatási intézmények sehol a világon nem tudják lekövetni. A duális képzőközpontok, technológiai központok azonban a külföldi tapasztala- tok szerint igen. A rendszer lényege ponto- san az, hogy amíg az elméleti tudás esetében távolabb lá- tunk, tehát az elméleti okta- tás bizonyos időtávban állan- dóságot mutat, addig annak gyakorlati alkalmazása szinte napról napra fejlődést mutat. Jelenleg a negyedik ipari for- radalom korát éljük, amelynek az a lényege, hogy a jövő ipari, gyártási technológiáit átszövik a digitális tartalmak, amelynek következtében viszont meg- változnak a szakmák. Egye- sek eltűnnek, de létrejönnek újabb, komplexebb ismere- teket igénylők – mondja Nagy András. Erre, vagyis a változásokra kell elsősor- ban felkészíteni a tanulókat, felvértezve őket erős alapokkal, gyakorlati érzékkel és nyitottsággal – véli az ügyvezető hoz- zátéve, hogy az új szakképzési törvény pontosan ezt várja el a gyakorlati okta- tástól. Mindez, Nagy András szerint nem azt jelenti, hogy a régi szakmai oktatás rossz volt, hanem azt, hogy megváltozott körülöttünk a világ, így a szakoktatás mi- lyenségének is változnia kell: magasabb képzettségi szint felé kell elindulni, leg- alábbis az ipar bizonyos szegmenseiben, így a mechatronikában az elektronikában, vagy az irányítástechnikában. A szakmák, technológiák változására II. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 2019. DECEMBER Haladni a technológiai fejlődéssel Nagy András jó példa a forgácsolástechnika, amelynek a lényege, hogy az alapanyagból külön- féle módszerekkel leválasztunk részeket, így kialakítva a kívánt idomot, alkatrészt. Az innovációk ebben a szegmensben egészen a közelmúltig az anyagmozgatás (robotizáció), a többműveletes megmun- kálás (automatizáció), illetve az eszközök anyagminőségének javításán keresztül az erőforrások hatékony felhasználására törekedtek. Ma viszont elterjedőben van- nak azok az új technológiák, például a 3D nyomtatás, amelyek egészen más szem- lélettel gyakorlatilag hulladékmentesen alakítják ki ugyanazt az alkatrészt. Ezek- nek az amúgy rohamléptekkel fejlődő új technológiáknak a kezelése, a bennük lévő potenciál kihasználása új, összetett tudást igényel. A jövő a tudásé, az új üzleti modelleké, köztük a kis- és középvállalkozói szektor esetében az olyan együttműködéseké, mint a zalaegerszegi kezdeményezés, ahol csúcstechnikával dolgozó szakem- berek vesznek részt a gyakorlati oktatás- ban, de ami még fontosabb, folyamatos a cégek közötti tudástranszfer – mond- ja Nagy András. A hazai kkv-k számára ugyanakkor azért is előnyösek a duális képzőközponthoz hasonló kezdeménye- zések, mert sok esetben ma még válasz- taniuk kell a termelés és a gyakorlati okta- tás között. És még egy érdekesség: Nagy András elmondta, szinte egymásnak ad- ják a kilincset azok a világhírű eszköz-, műszer- és gépgyártó cégek, amelyek szívesen biztosítanak csúcstechnológiás eszközöket, gépeket, műszereket a gya- korlati oktatáshoz. Önös érdekük nyil- vánvaló, ha a tanuló egy adott eszközzel ismerkedik meg a képzés során, akkor nagyobb valószínűséggel dolgozik majd hasonlóval a munkája során is. Feltéve persze, hogy az adott gyártó is halad a technológiai fejlődéssel...

Zalai Gazdaság - Szakképzési Különszám Zalai Gazdaság - szakképzési különszám | Page 8