Zalai Gazdaság - Szakképzési Különszám Zalai Gazdaság - szakképzési különszám

SZAKKÉPZÉSI KÜLÖNSZÁM ZALAEGERSZEGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM Visszaadni a szakmák megbecsültségét A változások mozgatója, kikényszerítője az átalakuló ipari termelés, de sikeres csak akkor lesz az új szakképzési rendszer, ha valamennyi szereplő magáénak érzi majd annak elveit – vélik a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum vezetői, Vizlend- vai László főigazgató és Szabó Károly kancellár. Nagyobb önállóságot kapnak a centrumok, az iskolák, a minőségi munka jobb anyagi elismerésére is mód nyílik majd. Abban bíznak, hogy az új feltételek miatt – különösen az ágazati alapkép- zés megjelenésével – vonzóbb lesz a szakképzés, amelynek legfontosabb célja a megfelelő kompetenciák fejlesztése lesz. A jelenlegihez képest nagyságren- dekkel nő a szakképzés rugalmassága, a szakképzés rendszerszintű átalakítása a piac világához, a negyedik ipari forrada- lomhoz igazodik, és csak ezekkel a vál- toztatásokkal leszünk képesek igényve- zérelté tenni a szakmai képzést – mondja Vizlendvai László, és olyan is előfordulhat, hogy egyszerre ülnek az iskolapadban különböző generációk képviselői, ahogy az egyébként a német, vagy az osztrák rendszerben régóta megszokott. Egyéni szintén az a fő cél, hogy szinte azonnal munkába tudjanak állni a fiatalok. Ez a duális, vagyis a jelenleginél gyakorlat- orientáltabb képzés erősítésével érhető el, amely viszont erősebb kapcsolatot tételez fel a szakképző intézmény, a vál- lalkozások, illetve a kamara között – teszi hozzá Szabó Károly. Zalaegerszegen az utóbbi években már határozottan az az irány, hogy az iskolai gyakorlati oktatók is több időt töltsenek a cégeknél, hiszen a legújabb technológiákat, eljárásokat Vizlendvai László főigazgató Szabó Károly kancellár tanrendek, koncentrált, hatékony képzé- sek várhatóak a felnőttképzés terültén is – teszi hozzá Szabó Károly, utalva arra a fontos változásra, hogy a 174 alapszak- mát a jövőben csak iskolai keretek között lehet majd elsajátítani. A technikum visszatérését is elő- remutatónak látják a szakemberek. A legfontosabb különbség az eddigi szakgimnáziumi rendszerhez képest az, hogy a technikum elvégzése minden esetben szakmát, technikusi végzettsé- get és azonnali belépőt jelent a mun- kaerőpiacra, miközben az emelt szintű érettséginek megfelelő szakmai vizsga a továbblépés, vagyis a felsőoktatásba való bejutás lehetőségét is megterem- ti. A hároméves szakképzés esetében így tudják ők is könnyen beépíteni a tan- anyagba. Zalaegerszegen úgy látják, még a 24. órán belül vagyunk, vagyis a szakképzés reformja, ha kicsit később is a kívána- tosnál, de még időben elindult. Az biz- tos, hogy a szakmáknak vissza kell adni a megbecsülését, az elmúlt évtizedekben megtépázott presztízsét – véli Vizlendvai László, hozzátéve: a nemzetközi szakmai versenyek, a EuroSkills, illetve a World- Skills tapasztalatai azt mutatják, hogy vi- lágszerte felértékelődik a szakmák tudá- sa, és mindenhol nagy szükség van a jó szakemberekre. Úgy gondolom, hogy a reform nem áll meg, az oktatási rendszernek a jövő- ben is képesnek kell lennie hozzáigazíta- ni az képzés tartalmát a piac igényeihez – mondja Szabó Károly. A vállalkozáso- kat ugyanakkor nem elsősorban a bizo- nyítvány érdekli, hanem azoknak a kom- petenciáknak a megléte, amelyek alkalmassá teszik a munkavállalókat a folyamatos megújulásra, vagyis a gyor- san változó technológiák elsajátítására. Felmérések szerint egyébként nagyot változott a kompetenciák „sorrendje” is az utóbbi években. Ma legfontosabb a problémamegoldó képesség, illetve az együttműködési képesség. A hazai kis- és középvállalkozásoknak gondolkodni tudó emberekre van szüksége. Olyan fiatalokat kell képeznünk, akik képesek lesznek életük során akár két-három al- kalommal is pályát módosítani. Elég csak a járműiparra gondolni – mondja Szabó Károly –, ahol ma még a robbanómotor dominál, de harminc év múlva, amikor a mai húszévesek életük teljében lesznek, már valószínű, hogy az elektromos haj- tás. A változások egyik fontos iránya az ágazati alapozó képzés megjelenése a szakképzésben. A számos pozitív hoza- déka közül a szakemberek azt emelik ki, hogy az új rendszer időt hagy a „szako- sodásra”, így azok számára is vonzóvá válhat a szakképzés, akik az általános iskola nyolcadik osztályában még nem biztosak teljesen az irányban. Eddig so- kukat elveszítette a szakképzés, illetve a kelletéténél később, a felnőttképzés- ben, illetve felnőttoktatásban jelentek meg. A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum képzési kínálata érdemben nem változik, az intézmény eddig is megfelelt a vál- lalkozói igényeknek, és akár minimális létszámmal is megszervezte az igényelt képzést. Az új törvény lehetővé teszi az integrált oktatást, vagyis azt, hogy akár több generáció is egymás mellett üljön az iskolapadban. Az intézmény kancel- lárja svájci példát említ, ahol teljesen megszokott, hogy a 16 éves és a 45 éves egyszerre vesz részt az adott képzésben, és az ottani tapasztalatok nagyon pozití- vak mind a hozzáállás, mind a fegyelem tekintetében. Zalaegerszegen arra számítanak, hogy az intézményi dolgozók jogállásának változása, illetve a bértömeg tervezett növelése magasan képzett fiatal mérnö- kök számára is vonzóvá teszi az oktatói életpályát, amely életpálya azért ma sok esetben nem egyszerű: az oktatók gyak- ran szülői szerepet is ellátnak, és erőn felül próbálják a sokszor kevésbé szerencsés környezetből érkező fiatalt a számára legmegfelelőbb szakmához juttatni. II. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 2019. DECEMBER ZALAI GAZDASÁG 7

Zalai Gazdaság - Szakképzési Különszám Zalai Gazdaság - szakképzési különszám | Page 7