Zalai Gazdaság - Szakképzési Különszám Zalai Gazdaság - szakképzési különszám

SZAKKÉPZÉSI KÜLÖNSZÁM NAGYKANIZSAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM Stabil, időtálló keretfeltételekben bíznak A szakképzés valamennyi területét érintő szemléletváltásra van szükség ah- hoz, hogy az egyébként pozitív irányú változásoknak megfelelő hozadéka legyen – állítja a Nagykanizsai Szakképzési Centrum két vezetője, Anda Zoltán főigazga- tó és Bene Csaba kancellár. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan látják az új szakkép- zési törvényt, milyen hatással lesz az általuk vezetett intézményre, az oktatókra és persze az oktatás középpontjában állókra, a diákokra. Feladatai és felelőssége az oktatási intézményeknek, a gyakorlati oktatásban egyre nagyobb szerepet kapó vállalkozásoknak is lesznek, miközben nyilvánvaló, hogy bizonyos hátrá- nyok tompítását, eltüntetését, vagy a megfelelő tanulói motiváció kialakítását korábban, a szakképzést megelőzően kell elkezdeni. 6 ZALAI GAZDASÁG vel az új szakképzési struktúra felmenő rendszerben indul, legalább négy évig párhuzamosan folyik majd az eddigi és az új szisztéma szerinti oktatás az intézmé- nyekben, amely kétségtelenül megterhe- lő lesz az oktatásban dolgozóknak. A Nagykanizsai Szakképzési Centrum képzési kínálata alapvetően nem változik, a tagintézményektől megszokott hagyo- mányos képzési irányok maradnak. Anda Az utóbbi húsz évben nem alakult át oly mértékben a szakképzés, mint most az új törvény nyomán – mondja Anda Zol- tán. – Gyakorlatilag mindenre kiterjed a reform, ami az egész intézményrendszer számára kihívást jelent. Az is igaz viszont, hogy a kollégáknak viszonylag nagy gya- korlatuk van a változásmenedzsmentben. Az előttünk álló időszak legfontosabb fel- adata a szakmai programok átalakítása, kidolgozása lesz. Összességében viszont optimista vagyok, és bízom benne, hogy stabil, időtálló keretet kap most a szak- képzés. A főigazgató szerint remélhetőleg gyakorlatorientáltabb lesz a szakképzés, előtérbe kerül a duális képzés, ugyanak- kor – legalábbis Nagykanizsa térségé- ben – esetenként és bizonyos szakmák esetében gondot okozhat a megfelelő gyakorlati oktatást nyújtani tudó vállalko- zások hiánya. Ilyen esetekben nyilván az intézmény keretein belül kell megoldani a gyakorlati oktatást is. A vállalkozások hozzáállása bizonyos mértékig érthető, véli Bene Csaba, mert napjainkban éppen munkaerőhiányos időket élünk, és a cé- gek egy része nem tudja nélkülözni a fel- készült, oktatói kompetenciákkal is ren- delkező munkavállalóit, illetve eszközeit. Persze a jogalkotók előtt sem ismeretle- nek ezek a problémák, ezért a gyakorlati oktatás rendszere rugalmas lesz. Fontos, hogy a szakképzés amiatt ne veszítsen tanulót, mert az intézmény vagy vállalko- zások nem tudják biztosítani a megfelelő színvonalú gyakorlati oktatást. És hogy lesz-e elég oktatói kapacitás, különösen az intézményi munkatársak megváltozó státuszára gondolva, a főigaz- gató e téren is optimista, hiszen az új tí- pusú státusz egyben előnyösebb bérezési feltételeket is jelenthet, miközben a mos- tani kedvezmények jó része is megmarad. Nagyon fontos, hogy a bérnövekedés mellett a kötelező óraszámokat 22 órá- ban rögzíti az új jogszabály, ami szintén nagyon pozitív változás – ezt már Bene Csaba kancellár teszi hozzá. Az esetle- ges túlórákat egyébként kötelezően ki kell fizetnie az intézménynek. Szorosan idetartozik az a sajátosság is, hogy mi- Pillanatnyilag nehezen képzeljük el annak gyakorlati megvalósítását, hogy az adott ágazati osztályban tanulók esetenként négy, vagy öt lehetséges szakmai irányba is elindulhatnak a 10., illetve a 11. évfolyamban – mondja Bene Csaba. Azt már Anda Zoltán teszi hozzá, hogy a mai gyorsan változó világban, az iskolában az alapokat kell tudni nagyon mélyen megtanítani, hogy aztán arra épülhessen a speciális tudás. A szak- emberek egyetértettek abban, hogy a kidolgozás alatt lévő tantervek ezt az irányt erősítik. Változás lesz a felnőttképzés és felnőtt- oktatás területén is, hiszen az Országos Képzési Jegyzéket váltó új nomenklatú- ra szerinti 174 alapszakmát csak iskola- rendszerben lehet oktatni. Nagykanizsán úgy látják a szakképzési centrum vezetői, hogy ez a változás az intézmény felnőtt- Anda Zoltán főigazgató Bene Csaba kancellár Zoltán szerint ugyanakkor jelentős válto- zások lesznek bizonyos ágazatok, szak- mák esetében. Például az informatikai ágazatban két szakma maradt az iskolai rendszerű oktatásban, miközben bizo- nyos részterületei átkerültek az elektroni- kai ágazathoz. Az új rendszer alapvető logikája, hogy a szakképzésben egy-, míg a technikumi képzésben kétéves ágazati alapképzés előzi meg a szakmaspecifikus ismeretek oktatását. Az új metódus egyik kétségte- len előnye a korábbiakhoz képest, hogy a diák, illetve a szülő az alapismeretek birtokában megalapozottabb döntést tud hozni a tanulandó szakmáról. A szak- emberek ugyanakkor a rendszerben rejlő nehézségeit is látják. oktatási tevékenységét stabilizálni fogja, hiszen csak a centrumok intézményei lesznek jogosultak erre a tevékenységre, a felnőttképzéssel foglalkozó szerveze- tek, vállalkozások a jövőben nem. Ma- radnak ugyanakkor az intézményeknél is részképzettséget adó felnőttképzési programok. Természetesen itt az lesz a lényeg, hogy a képzők közötti versenyben ki, milyen színvonalon lesz képes ezt a szol- gáltatást nyújtani – mondja Bene Csaba hozzátéve, a jövő szakoktatásában egyre nagyobb szerepet kap a felnőttoktatás és a felnőttképzés, reflektálva a gyors ütemű technológiai változásokra és a szakmai tudás ebből következő folyamatos meg- újulási kényszerére. II. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 2019. DECEMBER

Zalai Gazdaság - Szakképzési Különszám Zalai Gazdaság - szakképzési különszám | Page 6