Zalai Gazdaság - Szakképzési Különszám Zalai Gazdaság - szakképzési különszám

SZAKKÉPZÉSI KÜLÖNSZÁM Változó, de fontos szerepben a kamarák BESZÉLGETÉS VÖRÖS- GUBICZA ZSANETTEL AZ ÁTALAKULÓ SZAKKÉPZÉSRŐL A szakképzési rendszer átalakítása alapvetően a tavasz folyamán elfogadott „Szakképzés 4.0” stratégián alapul, amelynek a megalkotásában a Magyar Ke- reskedelmi és Iparkamara (MKIK) is meghatározó szerepet vállalt. A legfonto- sabb cél a vállalkozások igényeinek jobban megfelelő képzési rendszer, amely egyszerre ad erősebb elméleti tudást, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges készségeket, ugyanakkor a duális képzési rendszer révén ismereteket napjaink és a jövő technológiáiról. A szakképzés megújításában, az új képzési struktúra kialakításában, vagy a tananyag és a vizsgakövetelmények meghatározásában is aktívan részt vettek az ágazati készségtanácsok. A 2020/2021-es tanévtől beve- zetésre kerülő új szakképzési rendszerről Vörös-Gubicza Zsanettel, az MKIK ok- tatási és képzési igazgatójával néhány nappal a szakképzésről szóló új jogszabály elfogadása előtt beszélgettünk. – Hosszú idő után ez az első szakkép- zés-fejlesztési stratégia, amely a szakkép- zés valamennyi területét érinti, ugyan- akkor, mint minden stratégia esetén, úgy most is igaz, hogy a sikeressége a meg- valósítás milyenségén múlik – mondja Vörös-Gubicza Zsanett, aki úgy látja, az irányok jók, a változtatások, például az Országos Képzési Jegyzék átalakítása rugalmasabbá teszik az egész rendszert. – Nagyon fontos látni, hogy nem a jegy- zékben lévő szakképzettségek száma csök- kent, hanem egyfajta elkülönítés történt az ágazati készségtanácsok javaslatai alapján: az iskolákban nappali képzésben, illetve felnőttoktatásban oktatható 174 alapszakmára, illetve a többi szakképesí- tésre, amelyeket a felnőttképzés keretében lehet majd megszerezni. Az irány egyértel- mű, igyekszünk tovább közelíteni a szak- képzést a német vagy osztrák rendszerhez, ugyanakkor ahhoz, hogy sikeres legyen az átalakulás, a következő időszakban haté- kony információáramlásra és kommuni- kációra lesz szükség. A kockázat sem kicsi: a szakképzési centrumokban megvalósuló infrastruktúra- és technológiai fejleszté- sek, a tanulószerződés és munkaszerző- dés, a finanszírozási kérdések, a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak oktatható- ságának a kérdéskörei mind-mind olyan területek, ahol minden szereplőnek, a szakképzési centrumoknak és a kamarák- nak és a vállalkozásoknak is feladatuk és felelősségük van. – A kívánatosnál évek óta kevesebb fiatal választja a szakképzést, és az át- alakulás egyik deklarált célja, hogy ez változzon. De vajon a vállalkozások ol- daláról adottak-e a feltételek a nívós gyakorlati oktatáshoz? – Az utóbbi években megfordult a trend, vagyis ma már a vállalati képző- helyek keresik a diákokat, vagyis az okta- tóhelyi kínálat meghaladja a keresletet. A szakképzési törvény egyik nagyon fontos momentuma, hogy a gyakorlati képzés elsődleges helyszínéül a vállalatokat neve- síti azzal együtt, hogy számos más formát is elismer, az ágazati képzőközpontoktól, a tudásközpontokig. Vagyis a kamarai ga- 4 ZALAI GAZDASÁG állam a felelős azért, hogy a fiatal olyan készségeket és képességeket sajátíthas- son el, amelyre akár a duális képzés, akár később a felnőttképzés keretében haté- konyan tud ráépülni a vállalatok által is elvárt kompetencia. Az új rendszer harmo- nizál ezzel a törekvéssel, az ágazati ala- pozó képzés ezt a célt szolgálja, miközben reményeink szerint a pályaorientációt is megkönnyíti. – Változik-e a kereskedelmi és ipar- kamarák szerepe a szakképzésben? – Igen, változik, nagyobb hangsúlyt ranciavállalás intézménye kap például a munka- továbbra is a szakképzés erőpiaci változások, igé- része lesz. Ezt nagyon fon- nyek előrejelzése, illetve tosnak tartjuk. Ettől függet- az eddigi, inkább admi- lenül valós az a probléma, nisztratív feladatok ellá- hogy a duális képzéshez tása mellett a gyakorlati szükséges erőforrásokat képzőhelyek felkészítése ma még elsősorban a kö- a duális képzésben való zepes és nagyvállalati szint részvételre. A pályaorien- tudja biztosítani. Ezért van tációs kamarai tevékeny- létjogosultságuk az ága- ség továbbra is hang- zati képzőközpontoknak, súlyos marad, ahogy az amelyek a KKV-szektor ágazati készségtanácsok összefogásával jöhetnek szerepe is a tudástransz- ferben. létre, mintegy megosztva Vörös-Gubicza Zsanett – Ez utóbbival kap- a gyakorlati oktatáshoz szükséges erőforrásigényt az együttmű- csolatban gyakran felmerül, hogy va- ködésben részt vevő cégek között. A már jon lépést tud-e tartani az intézmé- említett hatékony kommunikáció azt a nyesített szakmai oktatás a rendkívül célt is szolgálja, hogy ez a ma még ritka- gyorsan változó világgal… ságszámba menő együttműködés megva- – A rövid válasz: nem, és pontosan lósulhasson az esetenként nagyon erősen ezért szükséges a gazdasági szféra bevo- konkuráló cégek között. nása az oktatás különféle területeire. Úgy – Említette, hogy sok tekintetben a gondolom azonban, hogy az állami okta- német szakképzési rendszer irányába tás legfontosabb feladata az alapos, precíz mozdulunk el az új keretszabályozás- elméleti tudás átadása, ami által a fiata- sal, ugyanakkor a német rendszer irá- lok képesek lesznek megérteni a gyakorla- nyításában, felügyeletében, nagyobb ti oktatás során látott csúcstechnológiát is. szerepe van a vállalkozásoknak, szak- Ami természetesen nem azt jelenti, hogy mai szervezeteknek és a kamaráknak. az iskoláknak, a pedagógusoknak, szakok- És talán ettől valósul meg hatékonyab- tatóknak nem kell tisztában lenniük az ak- ban az igényvezérelt szakmai oktatás, tuális technológiai trendekkel. Ebben segít amely szintén fontos célja és indoka majd az is, hogy pedagógusok és szakok- itthon a szakképzés új alapokra helye- tatók továbbképzésében a vállalati szektor is szerepet kap. zésének. Elérjük ezt a célt? – A vállalkozások szempontjából – A szakképzés rendszerét ma Magyar- országon egyszerre jellemzi a központo- milyen pozitív hozadéka lesz az új sításra való törekvés és a korábbinál tar- szakképzési rendszernek? talmasabb, nyitottabb partneri viszony. – Az egyik fontos hozadék, hogy a Ez utóbbira jó példa az ágazati készség- jelenleginél sokkal szorosabb együttmű- tanácsok bevonása az új szakmastruk- ködés lesz az iskola és a vállalati szféra túra, a képzési jegyzék, illetve a szakmai között, de erősebb lehet a vállalatok kö- tartalmak kidolgozásába. A felnőttképzés zötti együttműködés is. A vállalkozások és területén viszont talán erőteljesebb állami a jövő munkavállaló szakemberei számá- szerepvállalásra lenne szükség, mivel a cé- ra is nagyon fontos, hogy az új rendszer gek által szervezett képzések sok esetben célja olyan szakemberek képzése, akik kifejezetten olyan vállalati technológiákra magával a tanulás, illetve a tudásmeg- irányulnak, amelyeket – amúgy érthető újítás készségével is rendelkeznek, amely módon – nem szeretne megosztani má- viszont elengedhetetlen a technológiai sokkal az adott cég. Véleményem szerint értelemben véve is nagyon gyorsan vál- az alap- és középfokú oktatás esetében az tozó világban. II. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 2019. DECEMBER

Zalai Gazdaság - Szakképzési Különszám Zalai Gazdaság - szakképzési különszám | Page 4