INNOVÁCIÓ
Meglepőnek tűnhet , de 2020-ban a világ teljes energiafelhasználásának 36 % -a az építési szektorhoz és az épületek üzemeltetéséhez kapcsolódott , miközben az emisszió tekintetében a maga mögé utasította az örök mumus közlekedési ágazatot is ( 18,1 , illetve 12,5 %). Nem véletlen tehát , hogy a klímaváltozás , a fenntarthatóság , az energiahatékonyság jelentik ma a legnagyobb kihívást az építésgazdaságban is . Az innovációt , az újszerű megközelítéseket , így például a moduláris építészet térhódítását , az innovatív anyaghasználatot azonban nem csak ez előbbiek kényszerítik ki , de például a legfontosabb alapanyagok korlátossága is .
Zöld építőipar
Április végén az ENSZ Környezetvédelmi Programja hívta fel a figyelmet a kialakulóban lévő homokválságra . Talán nem evidencia , de fontos látni , hogy a sivatagokban található homok , a szemcsemérete és a felületi tulajdonságai miatt nem alkalmas az építőipar számára . A beton- , vagy a habarcskészítéshez szükséges homok érdes , nagyobb szemcseméretű , évezredek alatt keletkezik a folyók eróziós munkája segítségével . Csakhogy a homokképződés nem tud lépést tartani az igényekkel : ma , nagyjából évi 50 milliárd tonnát használ fel az emberiség , az urbanizációs trendek miatt folyamatosan nő a kereslet , azonban a készletek vészesen fogynak , és a kitermelés egyre jobban pusztítja a környezetet . A nagyságrendeket jól érzékelteti az a tény , hogy Kína az elmúlt évtizedben több betont használt fel , mint az Egyesült Államok az egész XX . század során .
Mindeközben az energia árának és elérhetőségének globális változása nem csak az épületek energiahatékonyságával kapcsolatban támaszt egyre szigorodó követelményeket , de az építőanyagok előállításával , az építéstechnológiával , illetve az építési és bontási hulladékok kezelésével szemben is . A zöld építésgazdaság , avagy a zöld építőipar erre a komplex problémahalmazra próbál reflektálni , Magyarországon például akadémiai tudományos háttérrel .
Az egy évvel ezelőtt , a Széchenyi István Egyetemen létrehozott Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont például idén áprilisban publikálta első eredményeit , amelyek a green retrofit , a moduláris építészet , az innovatív építőanyagok , termékek , technológiák , illetve az innovatív újrahasznosítás a zöld építésgazdaság témaköreiben születtek .
A Green Retrofit , avagy zöld megújítás szűkebb értelemben egy meglévő épület korszerűsítését jelenti annak érdekében , hogy az energiahatékonyabb , környezetbarátabb , élhetőbb legyen . Tágabb értelemben azonban vonatkozhat egy összefüggő lakó- vagy ipari terület komplex megújítására is , természetesen a fenti követelményeknek megfelelve , de olyan tényezőket is figyelembe véve , mint a csapadékvíz-hasznosítás , a közlekedési terhelés csökkentése , vagy a zöldfelületek kiterjesztése . A kutatók álláspontja ebben a kérdésben az , hogy a green retrofit komplex megközelítést kíván , amelyben a műszaki , technológiai , környezeti és fenntarthatósági kérdések mellett társadalmi , gazdasági vonatkozásokat is vizsgálni szükséges . És az is biztos – mutatott rá a kutatás – hogy egy
arra egyébként alkalmas , meglévő épület életciklus-hosszabbításának környezeti hatása kisebb , mint a bontás és az új építés összesített ökológiai lábnyoma .
Az építőipar zöldítésének egyik ígéretes iránya a kutatók szerint a moduláris építészet , amely nem napjaink találmánya : felfutása a XIX . és a XX . században főként a tömeges lakhatási igények hirtelen megjelenéséhez kapcsolódott . Lényege , hogy ipari technológiával előre gyártott standard elemek felhasználásával készül el az épület , helyszíni összeszereléssel . A technológia előnye a hagyományos építési módozatokkal szemben , hogy a kivitelezési idő a felére csökkenthető , költsége pedig ötödével kevesebb annál . A legfontosabb azonban mégis az , hogy a moduláris építészet környezeti terhelése az épület valamennyi életciklusában jóval kevesebb egy hagyományos épület környezeti terhelésénél . Ennek oka többek között az , hogy a gyártás , illetve az összeszerelés ellenőrzött körülmények között a hulladék minimalizálásával zajlik , miközben a moduláris épületek egyik legfontosabb tulajdonsága , hogy módosíthatóak , szétszerelhetőek , más helyszínen újraépíthetőek , vagyis életciklusuk jóval hosszabb lehet , mint egy hagyományos épületé .
Egy mai építkezést látva a felületes szemlélő akár időutazást is vizionálhat , hiszen az alkalmazott technológiák ( alap , falazat , tetőszerkezet , nyílászárók , épületgépészet ) még napjainkban is sokszor évtizedes múltra tekintenek vissza . Az anyagok , a technológiák területén azonban forradalmi változások zajlanak az építőiparban is , annak dacára , hogy magát az iparágat a legkevésbé „ digitalizált ” szektorok közé szokás sorolni . A kulcs itt is a fenntarthatóság , az ökológiai lábnyom csökkentése , illetve az energiahatékonyság , és az újrahasznosíthatóság . A változásokat jól jelzi , hogy a megelőző évtizedekre jellemző évi néhány tízhez képest , az elmúlt húsz évben exponenciálisan nőtt az építőipari innovációk száma , 2021-ben már 600 feletti publikált újítás látott napvilágot . Ezek nagyjából 60 % -a az alkalmazott anyagokkal , míg 40 % -a a technológiával kapcsolatos . Csak néhány érdekességet emelnénk most ki , a hazai fejlesztésű fényáteresztő betont , az öngyógyuló betont , az öntisztuló betonfelületeket . De már a cementiparban is megjelent a nanotechnológia , csak úgy , mint a közlekedési burkolatok esetében . Az új tudományos eredmények ihlette megoldások mellett az ősi építési technológiák , például a vályogépítészet is reneszánszát éli , természetesen XXI . századi innovációkkal megerősítve , de a hőszigetelő rendszerek esetében sem kell ma már feltétlenül műanyagokra ( EPS , XPS ) asszociálni , mivel a mezőgazdasági melléktermékek újragondolása révén , olcsóbb , környezetkímélőbb megoldások is vannak a piacon .
A Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont által publikált tanulmányok a https :// www . greenology . hu / rolunk / honlapon érhetőek el , és az építőipari szakemberek mellett a laikusok számára is sok tanulsággal szolgálnak .
6 ZALAI GAZDASÁG | V . ÉVFOLYAM 7 . SZÁM | 2022 . JÚLIUS