Zalai Gazdaság 2019. augusztus Zalai Gazdaság 2019. augusztus

VÁLLALKOZÁSKUTATÁS A munkaerőhiányra adott reakciók a hazai vállalkozások körében A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete egy közelmúltban publikált elem- zésünkben azt vizsgálták, hogy a hazai vállalkozások milyen arányban szembesültek a munkaerőhiányra visszave- zethető nehézségekkel 2018 őszén és 2019 januárjában, valamint, hogy elsősorban milyen típusú cégek érintettek ebben a problémában. Az elemzés részletesen bemutatja, hogy a vállalkozások milyen intézkedéseket alkalmaznak meglévő dolgozóik megtartása érdekében, illetve milyen lépéseket tesznek a munkaerőhiány kezelése szempont- jából, és kitért a kutatás arra is, hogy milyen arányban alkalmaznak külföldi állampolgárokat a különböző típusú cégek. Az elemzéshez a negyedéves vállalati konjunktúravizsgálat 2018. októberi és 2019. januári eredményeit hasz- nálták fel. A felmérés keretében mindkét alkalommal 400 cégvezető véleményét kérdezték cégük üzleti helyzetéről és kilá- tásairól. Emellett ezekben a hullámokban a munkaerőhiány mértékével, megelőzésével, kezelésével kapcsolatban is megkérdeztük a válaszadókat. A teljes minta mindkét esetben 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz. A MUNKAERŐHIÁNY PERCEPCIÓJA 2018 októberében a válaszadók közel fele (48%), 2019 ja- nuárjában pedig már közel kétharmada (61%) szembesült a felmérés időpontját megelőző egy év folyamán munkaerő- hiányra visszavezethető nehézségekkel. A munkaerőhiány tapasztalata a nagyvállalatok, a döntően exportáló, illetve a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek körében a legintenzí- vebb. A válaszadók több mint fele (53%) mindkét vizsgálati időpontban úgy vélte, hogy a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák Magyarországon súlyosabbá fognak válni a kö- vetkező egy évben. 2018 októberében 31%-uk, 2019. január- ban 41%-uk vélte úgy, hogy ezek a problémák a következő egy év folyamán azonos mértékűek maradnak, és csupán a válaszadók 16%-a (2018. október), illetve 6%-a (2019. január) számított arra, hogy e nehézségek enyhülni fognak. A mun- kaerőhiányra vonatkozó jövőbeni várakozásokat vállalatmé- ret, gazdasági ágazat, exporttevékenység, illetve tulajdonosi szerkezet szerint áttekintve nem tapasztalhatóak különbsé- gek. INTÉZKEDÉSEK A MUNKATÁRSAK MEGTARTÁSA, ILLETVE A MUNKAERŐHIÁNY KEZELÉSE ÉRDEKÉBEN A meglévő munkaerő megtartását, illetve a munkaerő- hiány kezelését célzó intézkedések vállalati kategóriák szerinti vizsgálata rámutat, hogy a munkaerőhiánnyal erőteljesebben szembesülő cégekre jellemzőbb, hogy lépéseket tesznek a probléma megelőzése, illetve megoldása érdekében. Ugyan- akkor a cégek lehetőségei is meghatározzák, hogy milyen mértékben tudnak bevezetni ilyen intézkedéseket. A MEGLÉVŐ MUNKATÁRSAK MEGTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS LÉPÉSEK A vállalkozások döntő többsége tett már lépéseket meglé- vő munkaereje megtartása érdekében. Legnagyobb arányban (86%) béremelést vezettek be, 55%-uk a munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztésével igyekezett vonzóbbá válni dolgozói számára. A vállalkozások 41%-a továbbképzések biztosításával, 36%-a pedig atipikus foglalkoztatási formák bevezetése által törekedett munkavállalói megtartására. A munkaerő megtartása érdekében legkevésbé a 20–49 fős, a nem exportáló, illetve a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások tettek lépéseket. Ezzel szemben leginkább a 250 fő feletti, a döntően exportáló, az ipar, illetve az egyéb gazdasági szol- gáltatások területén tevékenykedő, valamint a külföldi (rész-) tulajdonban álló cégek vezették be a vizsgált intézkedéseket munkaerejük megtartása érdekében. A MUNKAERŐHIÁNY KEZELÉSE Az adatfelvételek alapján munkaerőhiányra visszavezet- hető nehézségekkel szembesülő vállalkozások legnagyobb arányban (44%) atipikus foglalkoztatási formák bevezeté- sével, a munkaerőigény csökkentése érdekében történő beruházásokkal (41%), valamint a versenytársakhoz képest magasabb bérek fizetésével, illetve a meglévő munkaválla- lók terhelésének növelésével (39–39%) igyekezték orvosolni a munkaerőhiány kapcsán felmerülő problémáikat. A tervek esetében azt láthatjuk, hogy minden ötödik munkaerőhián�- nyal szembesülő vállalkozás (21%) új toborzási módszereket alkalmazna, 17%-uk átalakítaná a munkaszervezést. 13%-uk beruházna a munkaerőigény csökkentése érdekében, nagy- jából minden tizedik vállalkozás pedig külföldi állampolgár- ságú munkatársak alkalmazását tervezi. A legkisebb mér- tékben a 20–49 fős vállalkozások, illetve az építőipari cégek vezették be az általunk vizsgált lépéseket. Jellemzően minél inkább külpiacra értékesít egy vállalat, annál jellemzőbb, hogy alkalmazta a vizsgált megoldásokat. Megállapítható az is, hogy a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek általában nagyobb arányban vezették be a munkaerőhiány kezelésére irányuló intézkedéseket, mint tisztán hazai tulajdonban lévő versenytársaik. KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ALKALMAZÁSA Összességében a megkérdezett vállalkozások 11%-ának (42 darab) voltak külföldi állampolgárságú dolgozói 2019 ja- nuárjában. Legnagyobb arányban a 250 fő feletti nagyválla- latok (15%), a feldolgozóipari cégek (17%), a döntően expor- táló vállalatok (29%), illetve a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalkozások (19%) alkalmaznak külföldi állampolgárokat. A munkaerőhiánnyal szembesülő cégek körében kis mértékben magasabb (9 %-kal szemben 12%) a külföldi munkatársakat is foglalkoztató vállalkozások aránya a munkaerőhiányt nem tapasztaló vállalatokhoz viszonyítva. II. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2019. AUGUSZTUS ZALAI GAZDASÁG 7

Zalai Gazdaság 2019. augusztus Zalai Gazdaság 2019. augusztus | Page 7