Zalai Gazdaság 2019. augusztus Zalai Gazdaság 2019. augusztus | Page 7
VÁLLALKOZÁSKUTATÁS
A munkaerőhiányra adott reakciók
a hazai vállalkozások körében
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete egy közelmúltban publikált elem-
zésünkben azt vizsgálták, hogy a hazai vállalkozások milyen arányban szembesültek a munkaerőhiányra visszave-
zethető nehézségekkel 2018 őszén és 2019 januárjában, valamint, hogy elsősorban milyen típusú cégek érintettek
ebben a problémában. Az elemzés részletesen bemutatja, hogy a vállalkozások milyen intézkedéseket alkalmaznak
meglévő dolgozóik megtartása érdekében, illetve milyen lépéseket tesznek a munkaerőhiány kezelése szempont-
jából, és kitért a kutatás arra is, hogy milyen arányban alkalmaznak külföldi állampolgárokat a különböző típusú
cégek. Az elemzéshez a negyedéves vállalati konjunktúravizsgálat 2018. októberi és 2019. januári eredményeit hasz-
nálták fel.
A felmérés keretében mindkét alkalommal 400 cégvezető véleményét kérdezték cégük üzleti helyzetéről és kilá-
tásairól. Emellett ezekben a hullámokban a munkaerőhiány mértékével, megelőzésével, kezelésével kapcsolatban is
megkérdeztük a válaszadókat. A teljes minta mindkét esetben 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100
nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz.
A MUNKAERŐHIÁNY PERCEPCIÓJA
2018 októberében a válaszadók közel fele (48%), 2019 ja-
nuárjában pedig már közel kétharmada (61%) szembesült a
felmérés időpontját megelőző egy év folyamán munkaerő-
hiányra visszavezethető nehézségekkel. A munkaerőhiány
tapasztalata a nagyvállalatok, a döntően exportáló, illetve a
külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek körében a legintenzí-
vebb. A válaszadók több mint fele (53%) mindkét vizsgálati
időpontban úgy vélte, hogy a munkaerőhiánnyal kapcsolatos
problémák Magyarországon súlyosabbá fognak válni a kö-
vetkező egy évben. 2018 októberében 31%-uk, 2019. január-
ban 41%-uk vélte úgy, hogy ezek a problémák a következő
egy év folyamán azonos mértékűek maradnak, és csupán a
válaszadók 16%-a (2018. október), illetve 6%-a (2019. január)
számított arra, hogy e nehézségek enyhülni fognak. A mun-
kaerőhiányra vonatkozó jövőbeni várakozásokat vállalatmé-
ret, gazdasági ágazat, exporttevékenység, illetve tulajdonosi
szerkezet szerint áttekintve nem tapasztalhatóak különbsé-
gek.
INTÉZKEDÉSEK A MUNKATÁRSAK MEGTARTÁSA,
ILLETVE A MUNKAERŐHIÁNY
KEZELÉSE ÉRDEKÉBEN
A meglévő munkaerő megtartását, illetve a munkaerő-
hiány kezelését célzó intézkedések vállalati kategóriák szerinti
vizsgálata rámutat, hogy a munkaerőhiánnyal erőteljesebben
szembesülő cégekre jellemzőbb, hogy lépéseket tesznek a
probléma megelőzése, illetve megoldása érdekében. Ugyan-
akkor a cégek lehetőségei is meghatározzák, hogy milyen
mértékben tudnak bevezetni ilyen intézkedéseket.
A MEGLÉVŐ MUNKATÁRSAK MEGTARTÁSÁVAL
KAPCSOLATOS LÉPÉSEK
A vállalkozások döntő többsége tett már lépéseket meglé-
vő munkaereje megtartása érdekében. Legnagyobb arányban
(86%) béremelést vezettek be, 55%-uk a munkakörülmények,
munkaeszközök fejlesztésével igyekezett vonzóbbá válni
dolgozói számára. A vállalkozások 41%-a továbbképzések
biztosításával, 36%-a pedig atipikus foglalkoztatási formák
bevezetése által törekedett munkavállalói megtartására. A
munkaerő megtartása érdekében legkevésbé a 20–49 fős, a
nem exportáló, illetve a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások
tettek lépéseket. Ezzel szemben leginkább a 250 fő feletti, a
döntően exportáló, az ipar, illetve az egyéb gazdasági szol-
gáltatások területén tevékenykedő, valamint a külföldi (rész-)
tulajdonban álló cégek vezették be a vizsgált intézkedéseket
munkaerejük megtartása érdekében.
A MUNKAERŐHIÁNY KEZELÉSE
Az adatfelvételek alapján munkaerőhiányra visszavezet-
hető nehézségekkel szembesülő vállalkozások legnagyobb
arányban (44%) atipikus foglalkoztatási formák bevezeté-
sével, a munkaerőigény csökkentése érdekében történő
beruházásokkal (41%), valamint a versenytársakhoz képest
magasabb bérek fizetésével, illetve a meglévő munkaválla-
lók terhelésének növelésével (39–39%) igyekezték orvosolni
a munkaerőhiány kapcsán felmerülő problémáikat. A tervek
esetében azt láthatjuk, hogy minden ötödik munkaerőhián�-
nyal szembesülő vállalkozás (21%) új toborzási módszereket
alkalmazna, 17%-uk átalakítaná a munkaszervezést. 13%-uk
beruházna a munkaerőigény csökkentése érdekében, nagy-
jából minden tizedik vállalkozás pedig külföldi állampolgár-
ságú munkatársak alkalmazását tervezi. A legkisebb mér-
tékben a 20–49 fős vállalkozások, illetve az építőipari cégek
vezették be az általunk vizsgált lépéseket. Jellemzően minél
inkább külpiacra értékesít egy vállalat, annál jellemzőbb,
hogy alkalmazta a vizsgált megoldásokat. Megállapítható
az is, hogy a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek általában
nagyobb arányban vezették be a munkaerőhiány kezelésére
irányuló intézkedéseket, mint tisztán hazai tulajdonban lévő
versenytársaik.
KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK
ALKALMAZÁSA
Összességében a megkérdezett vállalkozások 11%-ának
(42 darab) voltak külföldi állampolgárságú dolgozói 2019 ja-
nuárjában. Legnagyobb arányban a 250 fő feletti nagyválla-
latok (15%), a feldolgozóipari cégek (17%), a döntően expor-
táló vállalatok (29%), illetve a külföldi (rész)tulajdonban lévő
vállalkozások (19%) alkalmaznak külföldi állampolgárokat. A
munkaerőhiánnyal szembesülő cégek körében kis mértékben
magasabb (9 %-kal szemben 12%) a külföldi munkatársakat
is foglalkoztató vállalkozások aránya a munkaerőhiányt nem
tapasztaló vállalatokhoz viszonyítva.
II. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2019. AUGUSZTUS
ZALAI
GAZDASÁG
7