„ Az élet engem igazol ” ALEXANDRE GABRIEL
ALEXANDRE GABRIEL
Maison Ferrand
Alexandre Gabriel Dél-Burgundiában , Franciaországban született és nőtt fel . 1989-ben csatlakozott egy ősi konyakházhoz és építette fel azt azzá a céggé , amit Maison Ferrand néven ismerünk . Szenvedélyének és szaktudásának köszönhetően olyan márkák atyja , mint a Plantation rum , a Citadelle gin és Ferrand cognac . Az amerikai lepárló intézettől a történelem során először , 2017-ben magánszemélyként megkapta az “ Outstanding Contribution to Distilling ” kitüntetést .
Mikor tudatosodott benned , hogy a Master Blender hivatást szeretnéd választani ? Ez volt a gyerekkori álmod , vagy másik szakmát is el tudtál volna képzelni ? Az álmom mindig is az volt , hogy egy farmon éljek , mivel egy mezőgazdasági és bortermelő farmon nőttem fel . Szinte csecsemőkorom óta ott voltam a szüretnél és a betakarításnál , így a véremben van a gazdálkodás . Fiatal korom óta nagypapám tanított borkészítésre , így egy idő után az volt a célom , hogy a farmról származó alapanyagokból minél finomabb termékeket készítsek . A lepárlást már fiatal korban is figyelemmel kísértem , teljesen elvarázsolt , és – a tudománynak köszönhetően – rengeteget tanultam belőle . De az érlelés , valamint a keverés is mind a mai napig rengeteg újdonsággal szolgál . Ezért is alakult úgy , hogy nyolc különböző kádárral dolgozunk a Maison Ferrandnál , mindegyik egy kicsit másképp készíti a hordóit . A keverés művészete Cognac-ban kimondottan varázslatos , hiszen több száz évnyi tudás , hagyomány és tapasztalat jelenik meg benne .
Melyik párlat készítése okozza a legtöbb örömöt és izgalmat ? ( cognac , rum vagy gin ) Ez számomra egy megválaszolhatatlan kérdés . Ezek az italok olyanok nekem , mintha három gyermekem lenne , mindegyiket imádom , mindegyik másért okoz örömet . A konyak a maga több száz éves tradícióival egy örök szerelem . A gint 1992-ben álmodtam meg és utána négy évbe telt , amire elkészítettük . Abban az időben ez rossz döntésnek és befektetésnek tűnt , de mindig olyan ember voltam , aki hitt az álmaiban . Csak olyan terméket tudok készíteni , amiben hiszek , és az élet engem igazolt . Általában a pillanattól függ , mi okozza a „ legnagyobb örömöt ” , de minden napnak megvan a maga kedvence .
Miben hiszel : a tradíciókövetés , vagy a folyamatos innováció vezet egy jobb jövőhöz a spiritkészítés terén ? A kutatásban hiszek minden területen . Most fejeztem be a könyvemet , amit Grand Champagne történelméről írtam . Én szenvedélyesen kutatok , hogy a múltból táplálkozva és a jelenből tanulva építsük a jövőt . Ötven különböző lepárlómesterrel és keverőmesterrel dolgozom együtt azért , hogy tapasztalatokat , ötleteket cseréljünk , hogy ezzel a tudásmegosztással is jobbak legyünk . A párlat olyan , mint a néphagyomány : emberek által készül az embereknek . Mi vagyunk azok , akik a holnap tradícióit alkotjuk meg azzal , hogy megértjük a tegnap tradícióit és integráljuk a jelenbe .
Van-e kedvenc terméked a portfólióból ? Van olyan , ami igazán közel áll a szívedhez ? Nem egyszerű erre a kérdésre egzakt választ adni . Cognac-ban imádom a Grand Champagne terület ízvilágát , különösen , ha a tétel 25 év körüli , ugyanis akkor mutatja az egyik legkiemelkedőbb ízvilágot . Az egyik kedvencem mégis egy olyan párlat , amit a saját nevemmel adtam ki a barátaimnak – mindössze 200 palackkal – egy olyan területről , amelyet csak pár éve vásároltam . A rumok közül szeretem a nagy klasszikus barbadosi rumot és a jamaicait az intenzív aromáival . A ginekben a klasszikus vonalat szeretem , ahol érzem a borókabogyót és a többi összetevő hozzáadott komplexitását . Sokszor – heccből – felteszik nekem a következő kérdést : ha egy lakatlan szigetre csak egy hordót vihetnék magammal , melyik lenne az ? Erre én is ravaszul válaszolok : ha ennyire „ kegyetlenek ” lennétek hozzám , akkor egy lepárlót és egy üres hordót vinnék , és elkészíteném magamnak az ott található alapanyagokból a saját párlatomat !
8 | SZAKÉRTŐI OLDAL