16. Mélyépítési vasbeton szerkezetek
16.5.3. Metróalagutak
16.5.4. Közműalagutak
A metrók jellemzően a nagyvárosok térszín alatt
(vagy magas pályán) vezetett, kötöttpályás tömegközlekedési eszközei. Nincs szintbeli kereszteződésük a többi közlekedési hálózattal. Jelentős
utasforgalom gyors lebonyolítására alkalmasak.
A közműalagutak több különböző közművezeték
egy alagútban történő elvezetésére szolgálnak.
Keresztmetszetük általában téglalap, négyzet
vagy kör szelvényű (16.47. ábra). A belső kialakításuk lehet egy- vagy többterű. Utóbbit az egymásra veszélyt jelentő kábelek elkülönítése miatt
alkalmazzák. A vezetékek megfelelő elhelyezését
előírások szabályozzák. A járható közműalagutakban a közlekedésre szánt tér középen helyezkedik
el (16.48. ábra).
A városi főutak alatt vezetett metróalagutak, metróállomások rendszerint nyitott (résfalas) módszerrel épülnek (16.45. ábra). Az úthálózattól
független, mélyen vezetett metróalagutakat és
állomásokat zárt (általában fúrópajzsos) eljárással
építik. (16.46. ábra)
A metróállomás elrendezése lehet középperonos
vagy szélsőperonos. Előbbinél a két vasútvonalat
külön alagútban vezetik, utóbbinál egy nagyobb,
közös alagutat létesítenek.
A közműalagutak rendszerint felszínközeli alagutak, ennek megfelelően nyitott építési móddal
épülnek. Folyók, egyéb természeti akadályok
esetén előfordulnak mélyen (folyók alatt) vezetett, zárt módszerrel épülő közműalagutak is.
A közműalagutak előnye, hogy a közművek
nyomvonala pontosan ismert, könnyebben hozzáférhető. A nagyobb szelvényű közműalagutakban a karbantartás a felszíni környezet zavarása
nélkül elvégezhető.
16.45. ábra. Résfalas metróállomás
16.47. ábra. Közműalagutak keresztmetszete
16.46. ábra. Zárt módszerrel épült metróállomás
16.48. ábra. Járható közműalagút
229