MEGOLDOTT VÍZHELYZET
Egyre többet nézték az utóbbi időben a vízállás
és az időjárás jelentést a pálmonostoriak. Nem
holmi üldözési mánia miatt, hanem mert az
őszi-téli esőzések hozta csapadékmennyiség,
egybeesve a Dong-éri és Csukás-éri főcsatorna
magas vízállásával, egyre többször okozott bel-
vízi problémákat környékükön.
Egyre sürgetőbbé vált a megoldáskeresés. A
Bács-Kiskun megye határán fekvő, alapvetően
mezőgazdasági jellegű település nagy részén a
csapadékvíz elvezetés hiánya az utóbbi években
jelentős természeti kockázatot jelentett. A főcsa-
tornák vízszintje már egy kisebb esőzés során is
úgy megemelkedett, hogy belvizet okozott, ami
pedig belterületi és külterületi lakóingatlanokat,
gazdasági épületeket, állattartó építményeket is
veszélyeztetett. Volt, hogy tavasszal villanyosz-
lopok, fák dőltek ki, máskor házak rongálódtak
meg és utak váltak járhatatlanná a rengeteg víz
miatt. Vagyis a belvíz egyre katasztrofálisabb
méreteket öltött. A kétezer lakosú község bel-
területén egy-egy eső után gyakorlatilag min-
denhol megteltek az elvezető árkok, sőt a víz sok
helyen a kertekben, a házak, melléképületek fa-
lánál, néhol már a garázsokban, pincékben állt.
A szántóföldek lápvidékké váltak, a betakarítás
ilyen körülmények között szóba sem jöhetett.
pályázat mentette meg a helyzetet. A mára már
elkészült fejlesztés a következő utcákat érintette:
Jókai utca páros oldala a Pálmonostora csator-
náig; Pálmonostora csatorna, illetve a csatorna
és a Dózsa György utca közötti szakasz, vala-
mint a Dózsa György utca. A felújított csatorna
és árkok teljes hossza kicsit több, mint 2 kilomé-
ter. A fejlesztésnek köszönhetően az évek során
keletkezett plusz csapadék és a belvizes idősza-
kokban felgyülemlő belvíz a most elkészült lap-
fedelezhető betonelemes árkokon és a kitisztí-
tott földmedrű Pálmonostora-csatornán ezentúl
megnyugtatóan kivezethető a településről.
Sőt, mostantól a szárazabb periódusok sem
okoznak gondot a településen, hiszen a kiépí-
tett, padlózható műtárggyal a csapadékvíz vis�-
szatartását is meg tudják oldani.
A katasztrófavédelem és az önkormányzat
dolgozói szivattyúzással igyekeztek menteni
a menthetőt, de egyre tűrhetetlenebbé vált az
állapot. Végül egy megyei településfejlesztési
75