vi rágcserépből készült
burák használata. A
mérések szerint ugyan-
is ezek egyszerűen
lefelezik az égő által
kibocsátott UV-B
belülre felszerelt
sugárzást, vagyis Terráriumon
fekvő bura kompaktokhoz
könnyen kidobott
pénz lehet az ára, arról nem is beszélve, hogy az
állat egészsége is veszélybe kerül.
Szintén nem megfelelő megoldás a terrárium-
ba lógatni a kompaktokat, közelről veszélyesen
nagy sugárzást bocsáthatnak ki, de kicsit távolabb
már megint csak kevés lesz a UV-B mennyisége.
A mérések szerint a legjobb megoldás a kompak-
tokat felfektetni egy megfelelő, refl ektorral el látott
burában a terrárium szellőzőrácsán, illetve olyan
lámpatestek is kaphatók, amelyek könnyen és biz-
tonságosan felszerelhetők a terráriumon belülre is.
Ezek a burákat, illetve a bennük található
refl ektorokat úgy alakították ki, hogy a lehető
leghatékonyabban szórják szét az UV-B sugara-
kat. A legtöbben nem tehetik meg, hogy saját
UV-B mérőt vegyenek otthonra, ezért fontos, hogy
a kompaktokat, bármit is ír rá a gyártó, 6 havon-
ta cserélni kell, még akkor is ha az világít. Van
olyan márka, aminek termékei még ennél is sűrűbb
cserét igényelnek.
Csábítóak lehetnek a külföldről rendelhető –
elvétve itthon is kapható – 2500-3500 forintos
UV-B kompaktok. Ezek általában „no name” kínai
gyárakban készülnek, nincsenek róluk mérések,
és nem ellenőrzött a fényspektrumuk. Külföldön
lehetett hallani olyan esetről, amikor a hüllőkhöz
szánt égő egy picit „belecsúszott” az UV-C sugár-
zás hullámhosszába is. Az UV-C sugárzást steri-
lizálásra is használják, így könnyen kitalálható,
hogy milyen hatása van.
(Forrás: Arcadia)
és akár 80 százalékkal több UV-B sugárzást
bocsátanak ki a T5-ös csövek.
Az UV-B világítás egy elég széles témakör, és
ezzel a későbbiekben foglalkozunk majd, de
néhány alapfogalmat érdemes már most tisztáz-
ni. A termékeken láthatóak a „2.0”, az „5.0” és a
„10.0” jelölések, illetve van olyan márka, amelyik
– helyesebben – 5-6-12%-ot ír termékekre. Ezek
a jelölések nem mások, mint az arányok. Ilyen
százalékban bocsátanak ki a fényforrások UV-B
sugárzást. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy
dupla olyan erős egy 10 százalékos fénycső, mint
egy 5 százalékos. Azt, hogy nekünk melyikre lesz
szükségünk, az állat életmódja, illetve eredeti
élőhelye határozza meg. A hüllőfajokat a napo-
zási szokásaik alapján 4 zónába sorolták be, ezek
az úgynevezett Ferguson-zónák.
• 1-es zóna: szürkületi időszakban aktív álla-
tok, vagy árnyékos helyeket kedvelők (UV
Index 0-0,7 árnyékban)
• 2-es zóna: részlegesen napos helyen élők,
vagy olyan fajok, amelyek csak alkalmanként
napoznak (UV Index 0-1 árnyékban, 1,1-3
a napozóhelyen)
• 3-as zóna: nyílt napsütésben élők, vagy
bizonyos napszakokban sütkérezők (UV Index
2,9-7,4 a napozóhelyen)
• 4-es zóna: nyílt napsütésben élő fajok,
amelyek a legmelegebb órákban is napoz-
nak (UV Index 4,5-8 a napozóhelyen)
Egy későbbi cikkben részletesen kitérünk majd
arra, hogy a gyakran tartott fajok közül melyik
hová tartozik, de ha valaki utánanéz a tartott
fajnak, könnyen besorolhatja a megfelelő zóná-
ba. De vissza a fénycsövekhez. Külföldön egyre
elterjedtebb, és szerencsére egyre többen itthon
is így csinálják, hogy akkor is az állat élőhelyé-
nek megfelelő UVB fénycsövet tesznek a terrá-
3. Fénycsövek
A leghatékonyabban, és leggazdaságosabban fény-
csövekkel tudjuk biztosítani az UV-B világítást.
Kétféle méret közül választhatunk: a T8-as a
vas tagabb (ez a hagyományos fénycsövek átmé-
rője is), a T5-ös pedig a 16 milliméter vékony cső.
Utóbbi azonban lényegesen nagyobb hatásfokkal
működik, mint a T8-as változat. Ez azt jelenti,
hogy akár több, mint dupla annyi látható fényt,
14