2. Tartószerkezetek anyagainak mechanikai tulajdonságai
2.3.3. Rugalmas-képlékeny anyagok
A rugalmas-képlékeny anyagok tehermentesítéskor eltérően viselkednek kicsi, illetve nagy terhek
hatására.
A rugalmas-képlékeny anyagok elnevezése
abból adódik, hogy rendszerint kis terheknél
a rugalmas (eredeti alakjukat visszanyerő, nagyobb terhelésnél pedig a képlékeny anyaghoz
hasonlítanak, vagyis ilyenkor maradandó alakváltozást is szenvednek (2.12/c. ábra).
Az anyagok nagyobb részénél a két viselkedés
közé általában nem húzható éles határvonal, az
átmenet fokozatos a rugalmas és képlékeny állapotok között. A fémek egy részénél azonban egy
jól mérhető határ lép fel: ezt nevezzük folyási
határnak (σ f ).
A mai gyakorlatban használt építési acélok is a
rugalmas tartomány elérése után képlékeny szakaszba érnek, és maradandó alakváltozást szenvednek. Ez egyben azt is jelenti, hogy törésük
csak nagyobb alakváltozás után következik be,
vagyis alakváltozással jelzik a tönkremenetelt.
A rugalmas-képlékeny anyagtulajdonsággal ellentétesek azok az anyagok (pl. üveg), amelyek tönkremenetele mindenféle jelzés nélkül, hirtelen és
gyorsan következik be. Ezeket rideg anyagnak
nevezzük, amelyeknek kicsi a rugalmas és kicsi
a képlékeny tartománya (pl. öntöttvas). Ezzel
szemben a szívós anyagoknak nagy a rugalmas és
nagy a képlékeny tartománya (pl. acél).
2.3.4. Fellazuló anyagok
A fellazuló anyagoknál sem esik egybe a terhelési és tehermentesítési görbe, vagyis itt is
más összefüggések jellemzik a feszültségek és
alakváltozások közti kapcsolatot.
Azt az anyagot, amelyik visszanyeri eredeti alakját és nem marad benne maradandó alakváltozás (2.12/d. ábra), fellazuló-rugalmas anyagnak
nevezzük. Ilyenek a különböző szemcsés anyagok
(homok, talaj stb.).
Azt az anyagot, amelyben maradandó alakváltozások keletkeznek és a test nem nyeri vissza eredeti
alakját, fellazuló-képlékeny anyagnak nevezzük.
2.12/c. és d. ábra. Terhelési és tehermentesítési görbék (c) rugalmas-képlékeny
d) fellazuló)
2.1. Feladat. Húzókísérlet során az alábbi adatok ismertek. Számítsuk ki a hiányzó mennyiségeket!
b)
∆l = 16,8 mm
c)
ε = 0,3
a) Ft = 15 kN
ε = 0,2
σ = 2400 N/mm2 l = 500 cm
σ = 1500 N/mm2
A0 = 7,5 cm2 A0 = 5,64 cm2
l0 = 48 cm
l0 = 800 mm
F = 150 N
ε = ?
A0 = ?
∆l = ?
σ=?
∆l = ?
A0 = ?
20