2019. június
8
(f)irkáink
23. Fejezet
KANYE WEST ÉS AZ IRODALOMVERSENY
Kedd van. Pontosan 23:59. Az irodalmi
pályázat leadási határideje szerda. Ez annyira
jellemző rám, hogy mindent az utolsó pilla-
natban csinálok! Itt lett volna az egész hét.
Van az a híres mondás, hogy amit ma megte-
hetsz, ne halaszd holnapra. Na hát én ennek
a pontos ellentéte vagyok: Amit ma nem kell
megtenned, halaszd addigra, hogy lehetőleg
pont a határidőre sikerüljön befejezned. Lo-
gikus..de nem? Majd frászt kapok, amikor
a nővérem órája hirtelen sípolni kezd. Pár
másodperc múlva a templomok harangjai is
becsatlakoznak hozzá, hogy az egész város
tudja, hogy elmúlt éjfél. Mély sóhajtással
hátradőlök a széken - ami meglehetősen nyi-
korog. Iszonyat régi, még Kwon nénié volt,
családi örökség - és kinézek az ablakon. A te-
tőtérbe kellett vonulnom, hogy hagyjam nyu-
godtan aludni a nővéremet. Ordítozott velem
egy sort, amiért még az éjszaka közepén is
a gép előtt ülök, és néha, ha hangosan veszi
a levegőt, leüvöltöm.. Hát nagyon sajnálom!
Egy művésznek nyugalomra van szüksége!
A tetőtérben nem működnek a lámpák, doh-
szag van, és az ablakokon befúj a huzat, de a
művészetért mindent! Lepöckölök egy porci-
cát az asztalról, és gondolataimba mélyedve
rágni kezdem a tollam végét. A monitor fé-
nye majd kiégeti a retinámat, ezért leveszem
kicsit a fényerőt. Behunyom a szemem, mint
az igazi írók, de az ihlet csak nem jön. No
lássuk.. A téma a harc.. Mit lehetne ebből ki-
hozni? A harc szóról mindig az a jelenet jut
eszembe a Gyűrűk urából, amikor Legolas
három orknak vágja le egyszerre a fejét a
végső csatában. Ezt a gondolatot inkább je-
gelem, és próbálom más felől megközelíte-
ni a témát. Hát, ha úgy vesszük, lényegében
az egész életem egy nagy Harc. Talán min-
denki így van vele, csak lusták ahhoz hogy
ezt megfogalmazzák. De hát erre vannak az
írók! És itt jövök valahol én is a képbe. Most
már eltökélten veszem elő a délután készített
jegyzeteimet, és kiterítem őket az asztalra…
akarom mondani, előveszem azt az A6-os
méretű jegyzetfüzetet, amibe kőkemény
két oldalt írtam az említett témáról. Tökéle-
tes. Ezzel akár a világot is megválthatnám!
Megropogtatom az ujjaimat, majd a gép fölé
hajolva minden képességemet bevetve írni
kezdek. Miközben begépelem a mély tar-
talmú, lírai hangvételű versemet, lemegyek
alfába, és filozófikus gondolkodásra válltok.
A vers így hangzik:
**Hatásszünet**
„Eltelt egy év, eltelt két év,
Nem tettem olyat amit senki sem kért
Elmúlt egy év, elmúlt még egy,
Eltelik az élet, és nincsen még egy
A stopperóra ketyeg, hullanak a percek
Mint a homokszemcsék, érzem itt a végzet
Az idő nem vár senkire, szemében minden-
ki egyenlő
Hogyha nem viszed semmire, az a te hibád
nem pedig ő
A célod az egyetlen, küzdj meg érte!
Még ha padlót fogsz, akkor is megérte
Mert onnan az út csak felfele visz
Lényeg hogy ne félj, mit vesztened nincs
A saját értéked a legnagyobb kincs,
S az hogy megpróbálod újra és újra
Még ha át is térsz egy nehezebb útra.
Életed boxmérkőzésén te kell hogy nyerj,
Ezért egyvalamire nagyon figyelj:
Nem az az erős ki nagyot tud ütni,
Hanem aki fel tud állni s folytatni
A végsőkig küzdeni, fel nem adni
Elbotlani, és végül nem elesni
A lehetőségekbe bele kell hogy markolj
Hát emiatt ne félj, inkább küzdj és harcolj
Kelj fel ha elestél, ha oly sokat kerestél
S a fényed mint a Hold, a csillagok
Ragyogd be az univerzumot!
Elégedetten dörzsölöm össze a tenyeremet.
Igen, ez a vers nagyon tuti lett! Mintha egy
tapasztalt felnőtt gondolatai lennének.. Büsz-
ke vagyok magamra. Elégedetten vigyorgok,
és fölállok a székből, hogy egy kis nyújtóz-
kodással ünnepeljem meg az írásomat. Lent
a nővérem felhorkant álmában. Most komo-
lyan. Hogy tud valaki ilyenkor aludni?? Te-
szek egy kört a szobában, mélyeket lélegzek
a padlásszagú levegőből, majd ismét vissza-
huppanok a székre – ami most már komoly
recsegéssel tiltakozik a tapintatlan bánás-
mód ellen –, és a gondolataimba mélyedek.
Valami lazábbat, viccesebbet, újszerűbbet,
egyedibbet kéne… Megvan!! A rap-et min-
dig is imádtam. Néha próbálkoztam is egy-
két szöveg létrehozásával. Rápillantok a
jegyzetfüzetemre. Pont azon az oldalon van
kinyitva, ahol az angol nyelvű versem van.
Hirtelen összeáll a kép. A megvilágosodástól
olyan hirtelen pattanok fel, hogy kirúgom
magam alól a széket, ami egy utolsó reccse-
néssel megadja magát és nemes egyszerűség-
gel darabokra esik, de ez most a legkevésbé
sem tud érdekelni…Jól van na..tudom hogy
Kwon nénié volt…de ez a felfedezés sokkal
fontosabb holmi családi örökségeknél! El is
árulom nektek, mi volt ez az isteni sugallat.
(Irodalom órán mondd deus ex machinának.)
Rájöttem, hogy írhatnék egy igazi menő rap-
et angolul, zenei aláfestéssel. Igen, olyanra
gondolok, Kanye West és Juicy J számai!
Elképesztő lenne. Már épp beleélem magam,
ahogy a gálán átveszem a Grammy-díjat, és
riporterek ezrei vesznek körül, hogy nyilat-
kozzak a sikeremről, amikor az ábrándozást
hirtelen megszakítja a nővérem azzal, hogy
egy óriásit horkant. Akkorát, hogy először azt
hiszem, hogy épp megfullad. Aztán hamar rá-
jövök, hogy sajnos nincs ekkora szerencsém,
úgyhogy ismét a jegyzetfüzetem fölé görnye-
dek, és írni kezdek. A youtube-on keresek
egy aláfestő zenét is, úgyhogy minden meg-
van, ami egy rap-hez kellhet. Lámpalázasan
indítom el a zenét, és teljesen leveszem a
hangerőt, nehogy valaki felébredjen. Suttog-
va kezdem el mondani a szöveget:
When I got older I was told that life can be
sometimes so cold
You always have to be a bold and court
your worth because it worth
If you stand on your own feet you will see
the value
Of this kind of talent which is only yours
and it’s true
Make a dream and make an aim and make
it a big treasure
Fight for it and don’t leave it! It will be a
big pleasure
So:
Let’s fight!
For your life
For your dreams
For your light
For your aims
For your mind
For your sense
For you.. Fight!
There’s a spark in your heart and it will
blow up tonight
Just ignite oh, your light let it shine over
the night
The God who was hight from hight will be
there to help the fight
You will fly now like a kite above the clouds
above the sky
Over the port over the court from the mercy
of the Lord
All at all I was to told because now you
don’t have to fall
So:
Let’s fight!
For your life
For your dreams
For your light
For your aims
For your mind
For your sense
For you.. Fight!
Wow! Esküszöm, versenybe szállhatnék
akár Jay-Z-vel is! És mindezt fél óra alatt
írtam. Ráadásul állva! (R.I.P. szék) Már ug-
rándozok örömömben, hogy ilyen király
számot sikerült kreálnom, amikor hirtelen
meghallom a padlásajtó nyikorgását. Ez saj-
nos a lelket is kiijeszti belőlem, úgyhogy fel-
sikoltok, és egy lendülettel lecsapom a laptop
fedelét. Apám áll a nyitott ajtóban fáradt fej-
jel, karikás szemekkel és aktatáskával. Sze-
rencsétlennek éjjeli műszakja van, oda ké-
szül. – Yoongi, te még nem alszol? - kérdezi,