Akikre büszkék vagyunk...
Akikre büszkék vagyunk...
Gábor. Nem csoda, hisz a naplók bensőségessége és Etelka néhol kacér viselkedése, valamint
az esetében jól megfigyelhető, kialakulóban levő női individualizációs jellegzetességek mind
megragadók. Ám a róla alkotott képet lehet még tovább árnyalni.
A kisasszony további különlegességének tartom, hogy nőiségét egy olyan korban élte meg,
mikor a hagyományok sűrű szövetén át kezdtek már bizonyos modern elemek beszivárogni. A
hagyományokba ragadtság és a szabadabb élet vágyakozásának kettősége pedig erős ambivalen-
ciát eredményezett élete több területén is. Ezen aspektusnak a darabkáit kívántam kutatásomban
felfejteni.
A reformkor során már feltűntek olyan egyedi gondolkodók, kik a társadalmi normákkal
szembemenve újravizionálták a nők hagyományos szerepköreit, a patriarchális függésük és ta-
níttatásuk természetét. Trendet teremteni a korabeli viszonyok között publikációk által sem tud-
tak, de újszerű gondolataik magasan művelt úrikisasszonyok számára hatással lehettek.
Slachta Etelkában is újszerű életelvek fogalmazódtak meg, melyek a nyíltságot és az önál-
lóságot képviselték az élet minden szférájában. Az otthoni környezetben, az anyai szóval szem-
ben, vagy az önálló férjválasztásra és harmonikus házasságra való törekvésben. Önkifejezési
formaként az írás jelentkezett. Rövidebb fordításait és saját alkotásait, mint például A bosszú
című elbeszélését a Regélőben publikáltatta, mely divatlapnak maga is előfizetője volt. Nyitott
volt a világ változása felé, legyen szó a közéletet meghatározó politikai kérdésekről, vagy olyan
merőben újszerű szokásokról, mint titkon egy karácsonyfa állítása kedvesének ünnepi ajándék-
ként. Lelkes honleányként látogatta a megyegyűléseket és másokat is buzdított a haza javának
szolgálatára, például a Sopron-Vasi Szederegylet első női részvényeseként.
Ideáinak kiteljesedését viszont több tényező is akadályozta. Egyrészt önmaga korlátai, hisz
bizonyos konvenciók megtörése nem feltétlenül jelentette minden hagyományos elem meghala-
dását. Esetében erősen megmaradt az érzelmi központú világnézet, a buzgó katolikus hit, vagy
a társadalmi pozíciók értékmérőinek fontossága. Másrészt az őt körülvevő környezet visszássá-
gait kell szemrevételeznünk. A nagy tér-idő távolságok, a női nem jogfosztottsága és a családfő
elvesztésével járó szerényebb anyagi háttér mellett kiemelést érdemel a házasság kérdésköre.
Szocializációjuk által számtalan nemzedék leánya számára vált megkérdőjelezhetetlenné a
nézet, hogy női beteljesülésük egyedüli mikéntje a házasság: a hitvesi, anyai, háziasszonyi kö-
telességek teljesítése. Női szemmel nézve a frigy viszont kényszerű „megélhetési” praktikum
is volt, a kor gazdasági, jogi berendezkedése okán. Vagyonos, támogató családi háttér nélkül
ugyanis a „jó parti” biztosíthatta egyedül a már meglevő egzisztencia megtartását és személyük
jogi képviseletét.
A házasság volt tehát a révbe érés, a jó házasság pedig a női életút legnagyobb kivívható
sikere.
Slachta Etelka karakterét és világát felvázolva kiérezhető a két oldal egymásnak feszülése:
tradíció és progresszió. Hagyomány és fejlődés. A vívódás pedig tetten érhető Etelka elmélkedé-
seiben. Megfontolt viselkedése mögötti mély, szélsőséges érzelmi élete egyszerű női szeszély- nek hathat, pedig lényegében az egymás
mellett élő közösség-központúság és a
fejlődő individualizációs gondolkodás-
mód kettősségéből vezethető vissza. Mit
várnak el tőlem, és mi az, amit én akarok?
Az alternatívák hiánya, a társadalmi
közegből fakadó kiegyensúlyozatlan ön-
értékelés és az etikett miatti önmegtar-
tóztatások tették bonyolulttá önmaga el-
fogadását, társas kapcsolatait, férfiakhoz
való viszonyát, érvényesülési törekvéseit,
későbbi nemi életét.
Sok-sok nemzedék elfeledett leányai
tanúskodhatnának hasonló helyzetről,
Slachta Etelka csupán egy kiragadott arca
ennek a kérdéskörnek.
Szerencsére viszont elmondható, hogy
Slachta Etelka képes volt a hagyományos
női életútban is megtalálni a boldogságot és a szabadság kis személyes forrásait, amit jól sikerült
szerelmi házassága alapozott meg. A Balatonfüreden megismert Szekrényessy József pesti ügy-
védhez ment feleségül 1842-ben, édesanyja tragikus halálát nem sokkal követően. Férje szemé-
lyében szeretőt, lelki társat és szellemi partnert egyaránt találhatott. A „kis Széchenyiként” el-
híresült férj későbbi fürdőbérletekkel való vállalkozásai megfelelő anyagi hátteret biztosítottak
a majdani kilencgyermekes családnak. Kényelmes viszonyok közt, pezsgő szalont fenntartva,
megfelelő társaságban élhette le életét Szekrényessyné 1876-ban bekövetkezett haláláig.
Ám életútja értékeléséhez még további tényezőket is kutatnék a jövőben, legfőképp az elért
társadalmi beteljesülés melletti személyes benyomásokat. Elégedettség kísérte házaséletében,
vagy tovább élt benne az ambivalencia, akár titkos elvágyódások formájában?
A naplók 1843-as megszakadása miatt a válaszokhoz további levéltári kutatásokra lenne
szükségem, ám új dokumentumanyagok, például édesanyja vagy leánya naplórészleteinek feltá-
rásával az egybefonódó női életutak vizsgálatára is lehetőségem adódna.
Slachta Etelka személyének megismertetését viszont mindenképp fontosnak tartom. A ma-
gyar nőtörténet egy színes foltját jelenti, ki bár egy ismertebb korszak képviselője, de életútja és
írásai által sokkal élőbbé, átérezhetőbbé teszi azt, tovább bővítve ezzel történelemtudományunk
gazdagságát.
Felkészítő tanár: Robotka Csaba
66 Soproni Széchenyi István Gimnázium
Soproni Széchenyi István Gimnázium
67