A 2018/2019-es tanév krónikája
A 2018/2019-es tanév krónikája
sek Mátyás király
uralkodásának
legfontosabb ese-
ményeit elevení-
tették fel, meg-
idézve a korszak
jelentős szemé-
lyiségeit is. Nem
maradhatott el a
reneszánsz
ko-
rának művészet-
története sem, a
zene, az építé-
szet és a festészet
A résztvevők
felidézésével. A
mesterségem címere nevezetű forduló az előzetesen elkészített mesterremekek bemutatásából
állt, így láthattunk hennint, gyöngyös szalagdíszt, iniciálékat, pecsétnyomókat és reneszánsz
hímzést is. A gasztronómiai feladat a korszak szakácsművészetét idézte, és a fűszerek – sáfrány,
szerecsendió, rozmaring, fahéj, majoranna – felismerése illat és íz nyomán nem is bizonyult ne-
héznek. A mi Kinizsink igazi erőpróba volt, ahol a versenyzők egy „malomkövet” tartottak. Az
irodalom témaköre a Hunyadiak személyéhez kapcsolódó versek, balladák mesék világát idézte.
Az egy kis bolondéria című fejezetben Mátyás udvari bolondja tett fel furfangos kérdéseket a
versenyzőknek, végül pedig a mímesek és csepürágók terére érve a pantomimjáték elevenítette
fel a Mátyás alakjához kapcsolódó szólásokat és közmondásokat.
Sokat tanultunk és sokat nevettünk. Így, együtt. És ez a fontos.
A vetélkedőt a 10.C osztály csapata, Csóré Dominika, Kalina Jozefina Petra és Szemerits
Barbara nyerte.
Kurányi Éva, a verseny szervezője
Ábrahám Ábel 11.C
24
Soproni Széchenyi István Gimnázium
2019. DECEMBER
Adj egy ötöst! – Örök emlék két osztálynak
Az osztályom, a 10.D részt vett a címben is megjelölt, Adj egy ötöst! pályázaton, melynek
lényege, hogy a tanulók sérült és/vagy hátrányos helyzetű gyerekekkel ismerkedhessenek meg,
és szervezhessenek nekik programokat.
Az osztállyal három alkalommal, valamint egyszer az iskolánk énekkarával is ellátogattunk
a Doborjáni Ferenc EGYMI kisdiákjaihoz.
Az első alkalommal, szeptember 19-én, egyfajta bemutatkozást szerettünk volna, hogy ami-
kor a nagy programra megyünk, a gyerekek már ismerősként forduljanak felénk. Összeállítot-
tunk egy zenés-éneklős műsort, amibe a gyerekeket is be tudtuk vonni. Nagyszerű érzés volt
látni, ahogy felismerik a gondosan válogatott dalokat, és a végén már velünk énekelnek. A kis
előadásunk végén, amikor indultunk vissza a gimnáziumba, a gyerekek alig akartak minket el-
engedni, és folyamatosan kérdezgették, hogy mikor jövünk újra.
Nem kellett sokat várniuk, hiszen nem sokkal ez után, október 13-án elérkezett a „rendes”
programunk ideje. Ez volt a második alkalom, amikor ott jártunk az iskolában, és sokan fel is
ismertek minket, a bemutatkozó műsornak köszönhetően. Csoportokra oszlottunk minden cso-
portban 4 gyermek-
kel. Különböző ál-
latokról szóló vagy
velük kapcsolatos já-
tékokkal készültünk
nekik. Volt, hogy a
megadott állatot a
táplálékával, az édes-
anyjával vagy épp a
lakhelyével kellett
összepárosítani. A mi
csoportunk abszolút
kedvence a színező
volt, amikor fest-
hettek, színezhettek
és ragasztgathattak
kedvükre. A program
végén körbejártam a
termeket, hogy adjak
mindenkinek egy-
Soproni Széchenyi István Gimnázium
25