Akikre büszkék vagyunk ...
Ne aludj el …
Ne aludj el , vár a hold virága . Szép mit elértél , de várj ! Ki fogja jutalommal dicsőíteni lelked , ha felkél a nap és új világ jön . A horizont torkára vörös sálat tekernek a denevérek , elrejtve azt , mi elrejtve megfojt . Mi beléd hasít , ám előszőr vár , s reményből fordul át kínba , hogy önmaga halálát sírja és eszméd legyen a sírja . Ha egy röpke fuvallata kiszáll , már feltekeredett valójának , öszerezzen , hisz félt eddig , s most nem tudja , hogy engedjen vagy tovább haldokoljon , hátha föllélegezhetik olykor-olykor , s majdan a Nap újból kioldja szorításából a vesztébe rohantat . Csend , csend , csitt , ne szólj , ne beszélj ! Jön a tavasz , hallod ? vagy hallgatod e még és hallhatod e tán , vagy már e lélekből font gyöngyvirág könnyeibe fulladsz , és harangvirág hangja csitít el , miközben szíved éhsége nem csillad és érzéked bódítja pipacs és levendula . Vágysz … tudom , fáj … tudom , de még is hallgass el .
2021 . május 17 .
64
Soproni Széchenyi István Gimnázium