Polgármesterként nem
akarom mindenki gond-
ját-baját megoldani, de tö-
rekszem rá, hogy aki hozzám
fordul segítségért, vagy akikkel
a munkát közösen végezzük, azok-
nak ne okozzak csalódást. Ezen felül
fontos, hogy a közjavak okszerű használata
és az egyéni törekvések természetes igénye, a
faluközösség minden tagja számára személyes
harmóniát és távlatos biztonságot nyújtson.
Számos kisebb és nagyobb nehézség is adódott
már az évek során, de rengeteg pozitív pillanat
is megmaradt emlékeimben.
Első megválasztásomkor néhány szavazó-
nak volt köszönhető a siker, olyan kicsi volt
a különbség a második helyezettel, ez mélyen
megérintett. Munkám során leginkább jólesik
arra rácsodálkozni, amikor egy személy, vagy
család súlyos konfliktusa, vagy a napi munka
egy komoly téttel bíró veszélyhelyzete úgy-
mond „magától” megoldódik. Ebben persze
benne vannak az évtizedek alatt megerősödött
bizalmi viszonyok is.
Rengeteg eredményt tudhatok/tudhatunk
magunk mögött. Négy intézményre került
napelem, az egyik iskolai épület tetőfelújítása,
pincés raktár építése hűtő-fagyasztókamrával,
Kossuth utca aszfaltozása, a gyógyszertár tető-
zetének felújítása, a tájház kialakítása, a gaz-
dakör tanyai épületének felújítása, az óvoda
bővítése és tetőzetének felújítása, építési telkek
kialakítása, az óvoda és a szociális szolgáltató
ház energetikai korszerűsítése, traktor beszer-
zése, települési klíma-,
és energia akcióterv
elkészítése. Mindezek
nem sikerülhettek volna
feleségem nélkül, aki mindig
támogatott. Ám a képviselő-
társak – közöttük is Kutasi Ferenc
alpolgármester –, a három jegyző, akikkel a
sorsom eddig összehozott, és a hivatalban az
önkormányzati munkatársak, mindig tevé-
keny részesei voltak a közös küzdelmeknek.
Külön említést érdemelnek azok az eseti part-
nerkapcsolatok, akiknek közreműködése ré-
vén Szentkirályt és talán egymás egyéniségét
is gazdagíthattuk. Számos ismeretség, barát-
ság, melyekre jó szívvel gondolok. Sosem gon-
doltam volna, hogy mi minden leszek polgár-
mesterként. Vagyis: szemétszedő, állatmentő,
Norvégiában sofőr, halott azonosító, börtön-
büntetést kiváltó váltságdíj összegyűjtője, ál-
lami vezetők tárgyalópartnere, Európa Tanács
Önkormányzati Kongresszusának képviselője,
külföldi jegyespár násznagya, balkáni orszá-
gokban választási megfigyelő, gólyaszabadító,
kéménybontó, böllérsegéd, angliai nagyváros-
ban, angolok útbaigazítója – egyebek között.
Soraimat Fodor Ákos versével zárnám,
címe: Válasz
„Én nem tudom, hogyan kell.
Bármit. A „dolgokat”.
Csak van, hogy sikerül (nem is kevésszer)
– de, hogy is mondjam? n e m: nekem.
Hangszer ne legyen büszke a zenére.”
103