My first Publication KLIMAKONYV_TELEPULESI_ONKORMANYZAT_04_24 | Page 97
GYŰJTÉS ÉS SZIKKASZTÁS!
Juttassunk minél kevesebb csapadékvizet a szenny-
vízhálózatba!
A szennyvízcsatorna-hálózatok kiépülésével egyre
elterjedtebb az a hibás gyakorlat, hogy a csapadékvizet
a szennyvízhálózatba vezetik. Ez túlterheli a csatorna-
hálózatot, egyes pontokon akár szennyvíz léphet ki a
rendszerből, amely nemcsak bűzhatása miatt káros, ha-
nem egészségi problémákat is okozhat. A tisztítótelepek
sem alkalmasak az ilyenkor lökésszerűén érkező, nagy
mennyiségű, de viszonylag híg szennyvíz kezelésére.
Akár hetekig tartó üzemzavar is felléphet, és ebben az
időszakban a telep nem képes megfelelően tisztítani a
szennyvizet, elszennyezve ezzel a befogadó vízfolyást is.
A csapadékvíz összegyűjtése és hasznosítása során fi-
gyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a létesítmények
méretezésekor nem szabad a jelenlegi csapadékmen�-
nyiségekből kiindulni, figyelembe kell venni a jövőben
várható jóval nagyobb mennyiségeket is.
Gyűjtsük, hasznosítsuk a csapadékvizet a közterüle-
ten is!
A telkeken belül keletkező csapadékvíz mellett gon-
doskodni kell a közterületen keletkező csapadékvizek
összegyűjtéséről és elhelyezéséről is. Erre az út menti
vízelvezető, szikkasztó árkok jelentenek megoldást. Az
árkok, átereszek folyamatos karbantartásáról, takarítá-
sáról az önkormányzat gondoskodik: ezt rendszeresen
meg kell tenni!
A nyílt árkok a települési zöldterületek fontos részei:
óvjuk, gondozzuk azokat! Az önkormányzatnak fel kell
lépnie az esetleges illegális betemetések, feltöltések
ellen is. Új árkok kialakításakor vagy a meglévő rendsze-
rek kapacitáshiányakor figyelembe kell venni a jövőben
várható magasabb terheléseket és az új, vagy bővített
rendszereket is már ezekhez az igényekhez kell mére-
tezni. Ahol lehet, alkalmazzunk növényzettel borított
nyílt árkokat, ezek segítségével a víz szikkasztása mellett
a helyi mikroklíma is kedvezően alakítható.
Ha a településen a csapadékvízgyűjtő-árkok kialakítá-
sára kevesebb hely áll rendelkezésre, nem alakítható
ki olyan rendszer, amely biztonságosan képes helyben
elszikkasztani a lehulló csapadék mennyiséget. Szintén
korlátozza a szikkasztás hatékonyságát a magas talajvíz,
vagy a gyenge vízáteresztőképességű talaj. Ebben az
esetben szükség lehet az árkok összekötésével csa-
padékvíz-elvezető rendszer kialakítására. Ilyenkor is
törekedni kell arra, hogy az összegyűjtött vízmennyiség
helyben hasznosuljon. Ezért a települések mélyebb
pontjain, a települések „alatt” záportározókat kell kiala-
kítani. A méretezés ebben az esetben is lényeges szem-
pont, figyelemmel arra, hogy ezeknek a létesítmények-
nek 20-30 év múlva is el kell látniuk feladatukat. Nagy
gondossággal alakítsuk ki ezen létesítmények helyét,
figyeljünk arra, hogy ezek tájképformáló hatásúak (ez
akár növényzet kialakításával oldható), ügyeljünk arra,
hogy ne járjanak túlzott földmunkával. Az így kialakított
esztétikus vízfelületek akár parkok központi elemei is le-
hetnek. A parkosítással, karbantartással elérhető, hogy a
terület ne váljon az illegális hulladéklerakás célpontjává.
Sikertörténet!
Jó példa a Bátya területén, LIFE projekt keretében
megvalósuló 1 ha felületű záportározó, amely lehetősé-
get ad a település területén összegyűjtött csapadékvíz
elhelyezésére, tárolására, beszivárogtatására.
Településen kívüli védekezés
Ugyanakkor nem csak a településre jutó csapadékok
okozhatnak problémát, hanem a település környeze-
tében lehulló nagyobb vízmennyiségek, belvizek ellen
is védekezni kell. Ugyanakkor a belvizek esetében is
érdemes szem előtt tartani, hogy az elvezetésre szánt
mennyiség néhány hónap múlva nagyon fog hiányozni.
A térségi belvíz-elvezető és vízpótló rendszerek működ-
tetése nem a települési önkormányzatok hatáskörébe
tartozik, az iletékes vízügyi igazgatósággal folytatott
folyamatos párbeszéd, az igények jelzése azonban - a
nehézségek, és az esetleges rövidtávú kudarcok ellené-
re - kulcsfontosságú a település hosszú távú fejlődése
szempontjából.
97