My first Publication KLIMAKONYV_TELEPULESI_ONKORMANYZAT_04_24 | Page 85

A KOMPOSZTÁLÁS ELŐNYEI
Komposztálni városban?
Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási terveiben
a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék
lerakásának csökkentése érdekében intézkedéseket
kell megfogalmazniuk és ezeket végrehajtaniuk. Ehhez
mindenféleképpen szükséges a biohulladék szelektív
gyűjtése és kezelése.
A kertes, családi házakból álló települések, település-
részek esetében a házi komposztálást kell segíteni a zárt
házsorok, lakótelepi nagyobb épületegyüttesek esetén
a központi gyűjtést követően a telephelyi komposz-
tálást lehet ajánlani. Utóbbi esetben is felmerül, hogy
központosított komposztálás történjen egy telephelyen,
stabil gépparkkal vagy több kisebb – decentralizált –
telephelyen, mobil gépekkel. A választott megoldástól
függően a felmerülő költségek eltérőek. Népesebb
településeken a biológiailag lebomló hulladék kezelé-
sére a szervezett begyűjtés és a központosított telep-
helyen történő komposztálás megvalósítása ajánlott. A
komposztáló telepeken a komposztálás történhet nyílt
vagy zárt térben. A csarnok építése és a nagy technikai
berendezések erőforrásigénye nagyobb. A szabadtéri
komposztáláshoz csak terület szükséges, ahová a mobil
gépeket (aprító, rostáló stb.) telepítik és ahol a szer-
ves hulladékot prizmába (kb. 3 méter magas halomba)
rakják.
A komposztáló telepi technológia „nyersanyaga” a
háztartási biohulladék és a közterületi zöldhulladék. A
komposztálás a tömeges, külön kezelhető szerves hul-
ladékok (avar, kertészeti hulladék, karácsonyfa, éttermi
hulladék) esetében a legkönnyebben megoldható.
Ugyanígy komoly eredmények érhetők el a háztartási
komposztálás révén.
A komposztálás során szintén keletkezik szén-dioxid
és metán, érdemes a gázokat összegyűjteni és haszno-
sítani (pl. melegházak fűtésére - így zöldhulladékaink
nem „csak” az anyagukban, hanem hőként hasznosul-
nak). A megtermelt komposzt a mezőgazdaság vagy
a parkok növényzetén keresztül csökkenti a műtrá-
gya-felhasználást, a termékenyebb városi zöldfelületek
javítják a mikroklímát. Ezáltal csökken az energia-, víz-
és vegyszerfelhasználás, s javul a települések alkal-
mazkodóképessége a nagy intenzitású csapadékokkal,
hőhullámokkal szemben.
Miért komposztáljunk?
Mert mindenki jól jár vele, hiszen:
- csökkentjük az elszállítandó hulladék mennyiségét,
így rövidebb utat kell megtenniük a kukásautóknak, s
kevesebb szén-dioxid juttatnak a légkörbe;
- a hulladéklerakók terhelése jelentősen csökken, így
élettartamuk nő;
- kiváló talajjavító-anyaghoz jutunk, ráadásul ingyen;
- nem kell elégetnünk az elszáradt kerti növényze-
tet, így nem is rontjuk településünk levegőminőségét,
egészségesebbé varázsoljuk környezetünket.
Mit komposztálhatunk és mit nem?
Fő szabály szerint, ami nyers, az komposztálható, ami
főtt, az nem. A kertben, parkban keletkező zöldhulladé-
kok szinte kivétel nélkül komposztálhatók. Így a levá-
gott fű (fűkaszálék), a hátramaradt gyomok és egyéb
növényi részek, de a fákról és bokrokról származó ágak,
levelek is a bekerülhetnek a komposztba. Diólevelek,
illetve akáckéreg és akácpor legfeljebb kis mennyiség-
ben jusson a komposztra, mert csírázásgátló anyagokat
tartalmaznak.
TIPP!
Bevált gyakorlat - elsősorban városook-
ban - a lakossági komosztálási hajlandó-
ság növelésére, ha az utcára kihelyezett
faágak, galllyak aprítását az önkormány-
zat elvégzi ugyan, de az aprítmányt nem
szállítja el, hanem visszaadja komosztá-
lási célra a lakosságnak.
85