My first Publication KLIMAKONYV_TELEPULESI_ONKORMANYZAT_04_24 | Página 69

GONDOLKODJUNK RENDSZERBEN!
Egy település zöldfelületi rendszerét úgy kell kialakíta-
ni, hogy az idomuljon a domborzati, vízrajzi, egyéb meg
nem változtatható infrastrukturális adottságokhoz, illet-
ve használja ki azokat, de vegye figyelembe a történel-
mi adottságokat is. Minden település számára nagyon
fontos a zöldfelületek ökoszisztéma szolgáltatása (pl.
klímaszabályozás, biodiverzitás-megőrzés, kulturális,
rekreációs és esztétikai szolgáltatások). A zöldfelületek-
nek fontos társadalmi szerepük van: a közösségi élet
színterei.
Településtervezés
Településtervezés szempontjából két feladat áll előt-
tünk:
1. a meglévő és a kialakítandó zöldfelületi elemek
összekötése, hálózatba foglalása
2. a zöldfelületi rendszerhez kapcsolható társadalmi
és gazdasági funkciók tervezése (séta- és kerékpáros
útvonalak, sport- és játszóterek, pihenőhelyek, elárusí-
tóhelyek stb.)
Az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Kö-
vetelmények) a település zöldfelületi rendszerével kap-
csolatban megállapítja, hogy „a helyi építési szabályzat-
ban gondoskodni kell a település igazgatási területén a
klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a
telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből
és az erdőkből álló egységes és összefüggő zöldfelületi
rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet
alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemei-
nek a megőrzéséről.”
A meglévő zöldfelületi elemek ökológiai, társadalmi
és gazdasági szempontú fejlesztésének útjai
1. A hősziget-jelenség intenzitásának csökkentése
érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a telepü-
lési zöldfelületi arány megtartására, illetve növelésére.
Ebben az önkormányzatnak élen kell járnia.
2. A többszintes és nagyobb zöldfelületek ellenállób-
bak, a természetes folyamatok jobban érvényesülnek
bennük. Igyekezzünk zöldfelületeinket ilyen módon is
fejleszteni. Klimatikus szempontból a minél nagyobb
lombfelület kedvező, ugyanakkor a különböző fák
szennyezőanyag-megkötési képessége eltérő.
3. Törekedjünk a változó környezethez alkalmazko-
dó növényzet telepítésére, tekintettel a klímaváltozás
várható hatásaira. A szárazságtűrő növények kedve-
zőtlenebbek az adaptáció szempontjából, ugyanakkor
kevesebb öntözést igényelnek.
4. Védjük meg a magas ökológiai potenciállal és
CO²-elnyelő képességgel bíró természeti területeinket,
például erdeinket. A településkörnyéki erdők fontos
klimatikus funkciót töltenek be (pl. hőingás mérséklése,
szennyezések szűrése), ugyanakkor szerepük lehet a
lakosság környezeti és rekreációs igényeinek kielégí-
tésében, amelyek a klímaváltozással és az egészséges,
környezet-érzékeny életmód terjedésével fokozódnak.
Ezért fontos az erdőterületek tudatos városklimatikus
(mitigáció) és a társadalom ökológiai-rekreációs igé-
nyeit (adaptáció) figyelembe vevő egységes tervezése,
kezelése.
Új zöldfelületi elemek kialakítása
1. Új lakónegyedek, gazdasági területek tervezése
során a zöldfelületek kialakítására is fordítsunk kiemelt
figyelmet szabályozással, szemléletformálással, a kö-
zösségépítés eszközeivel. A zöldfelületek bővítésével,
a növényzet szénmegkötő képességének erősítésével
javíthatjuk környezetünk élhetőségét, csökkenthetjük
sérülékenységét.
2. Csökkentsük a burkolt felületeket: ennek jó eszköze
a közlekedési felületek növényesítése, a közintézmé-
nyek udvaraiban a zöldfelületek növelése. Mindezzel az
önkormányzat példát mutathat.
3. A tervezés során helyezzünk hangsúlyt a zöldfe-
lületek fenntartási költségeire is. Olyan zöldfelületeket
létesítsünk, melyek pénzügyileg is fenntarthatók. Az
intenzív gyepfelületek fenntartása (pl. a műtrágyázás
miatt) viszonylag nagy ÜHG-kibocsátással jár, ami
ellensúlyozza a pozitív hatásokat. A dézsákba ültetett
növények, virágágyások intenzív gondozást igényelnek,
fenntartásuk költséges.
4. Helyezzünk nagy figyelmet a közlekedési eredetű
légszennyezést jól tűrő, a szennyezést megkötő fasorok,
növénysávok telepítésére az utak, vízfolyások, vonalas
infrastrukturális elemek mentén, mert ezek kedvezőbbé
teszik a mikroklimatikus viszonyokat. Ugyanakkor az út
menti fák – különösen zárt lombkorona-alagút esetében
– csökkenthetik a vertikális átszellőzést.
69