My first Publication KLIMAKONYV_TELEPULESI_ONKORMANYZAT_04_24

ZÖLDFELÜLETEK SZEREPE A zöldfelületek települési klímát mérséklő hatása meg- határozó, emellett a zöld terek szemléletformáló hatást is gyakorolnak: ösztönzik a sétát és a kerékpározást, csökkentve ezáltal is az autóhasználatot. Hogyan javítják a zöldterületek a települési klímát? 1. Üvegházhatás csökkentése. A zöldfelületek a hő- mérséklet mérséklésével, illetve az oxigéntermeléssel és CO²-elnyeléssel mérséklik az üvegházhatást. 2. Tisztább levegő. A növények szennyezőanyag-fel- vétele csökkenti a légszennyezettséget, a lombozatok felületén jelentős a porülepedés, egyes fajok a talaj- szennyezettséget is javítják. A levegőminőség az oxi- gén-kibocsátás és a páratartalom növelésével („termé- szetes légkondicionálás”) is javul. 3. Árnyékolás. A fák árnyékoló hatása meghatározó a nyári meleg és az UV-sugárzás elleni védekezésben: csökkentik a besugárzás mértékét, a felszíni direkt sugárzást és megnő a diffúz sugárzás aránya. Télen a lombos fák lecsökkenő árnyékolása szintén optimálisan befolyásolja a besugárzási viszonyokat. 4. Párologtatás, vízvisszatartás. A növényzet párolog- tató, vízvisszatartó szerepe segíti a nyári forróság enyhí- tését. A csapadék megtartása, a módosított vízháztartás és a párologtatás magasabb nedvességtartalomhoz vezet, ami kedvezően hat a hőmérsékletre, így csökken a városi hősziget intenzitása. Ehhez a természetes és mesterséges vízfelületek is hozzájárulnak. A burkolt felületek arányának korlátozásával elérhető a hőmér- séklet csökkentése! 5. Széljárás, átszellőzés befolyásolása. A település átszellőzése rendkívül fontos, melyre a beépítetlen zöldterületek teret biztosítanak. A felszínhez közeli le- vegőáramlás növelésével elérhető a szennyezett levegő megfelelő kiszellőzése, a szennyezések koncentrációjá- nak csökkenése. A nagy zöldfelületek a burkolt, beépí- tett területekhez képest más hőmérsékletű felületek, szélcsendes időszakban segítik a légmozgás beindítá- sát. Ugyanakkor a fák, különösen a nagy háztömbök közötti szélcsatornákban akadályozó szerepet is betölt- hetnek. Ezek a pozitív hatások azonban csak megfelelő nagyságú és egészséges zöldfelületek esetében tudnak hatékonyan érvényesülni! A zöldfelületek aránya mellett fontos azok mérete, formája, eloszlása és összekap- csolódása is. A zöldfelületi elemek tagoló, elválasztó és összekötő szerepe is meghatározó. Ugyanakkor a megváltozott éghajlat is jelentősen hat a zöldfelületekre: 1. Nő a zöldterületek terhelése. A klímaváltozás hatására megváltozik a zöldhöz való viszony. Több időt töltünk a szabadban, nagyobb igényünk lesz a hűs, árnyékos területek iránt, különösen a meleg nyarakon jobban terheljük a zöldterületeinket. Ez egyrészt rontja a zöldterületek minőségét, másrészt növeli a fenntartási költségeket. 2. Nő az öntözési igény. A zöldterületeinken meg- határozó gyepterületek sekélyebb gyökérzetük miatt sérülékenyebbek, miközben, különösen az aszályos és vízhiányos időszakban vízpótlásuk komoly nehézséget jelent. 3. A kártevők és kórokozók gyorsabban terjednek, különösen a tájidegen, invazív egyedek, és így a zöldte- rületekben esett kártétel is nagyobb. TIPP! Cél a magas biológiai aktivitásérték és zöld mintázat! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előírja az indikátorokkal is mérhető biológiai aktivitásérték növelését, de legalább szinten tartását. A biológiai aktivitásérték a jellemző nö- vényzetnek a település ökológiai állapotára és az embe- rek egészségi állapotára kifejtett hatását jelzi. Alakítsunk ki klímabarát településszerkezetet! Hozzunk létre, illetve minőségileg fejlesszük a zöldterületeket, növeljük a vízfelületek és növényzettel borított felületek kiterjedését! Fásítással értékesebbé tehetjük akár a mé- lyebb fekvésű, belvizes és felszínmozgásos területeket is. 65

My first Publication KLIMAKONYV_TELEPULESI_ONKORMANYZAT_04_24 | Page 65